2013-12-24

Áldott, békés karácsonyt!







Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket 
kívánok minden kedves Olvasómnak!


2013-12-19

Már csak egy...

... adventi vasárnap választ el bennünket a karácsonytól. Számomra a karácsony az ünnepek ünnepe, mind közül a legkedvesebb. Szeretek készülődni, tervezgetni a menüt - bár az idén erre nagyon kevés az időm, mert végig dolgozom, de talán az idei sem lesz rosszabb az eddigieknél. Még két nap munka, s aztán bevetem magam a konyhába, már alig várom!

Adventi tál


A nappalink egyik sarka

2013-11-27

Egy mérlegképes könyvelői bizonyítvány rövid története

Sikerült! Nem hittem volna, nem bíztam magamban, de ma kezembe foghattam végre a mérlegképes könyvelői bizonyítványom! Sok éves munka eredménye ez a bizonyítvány, már régóta dédelgetett vágyam volt a megszerzése. Legelőször valamikor az 1997-es évek tájékán vágtam bele, akkor az első tárgyak és vizsgák alkalmával búcsút is intettem a képzésnek. Aztán ismét próbálkoztam 2001 körül, akkor elvégeztem magát az iskolát, majdnem az összes vizsgám meg is lett, kivéve a szóbeli záróvizsgát. Közben elkezdtem a főiskolát, és mivel a főiskolai vizsgaidőszak teljesen egybeesett a mérlegképesével, így úgy gondoltam jónak, hogy inkább a főiskolai félév 15 tárgyára készülök, és a mérlegképest halasztottam. Egészen addig, ameddig már nem volt hova tovább: 2 év után elvesztek az addig letett vizsgáim, az iskolát is elölről kellett volna kezdenem. A főiskolát befejeztem közben 4,7-es eredménnyel, utána még jöttek a közigazgatási alap- és szakvizsgák, ECDL, majd mivel még mindig terveim voltak a mérlegképessel, s közben változtak a felvételiről szóló jogszabályok is, el kellett előtte végeznem egy pénzügyi és számviteli ügyintézői képzést.  Utána költöztünk ide Szomorócra, és mivel itt 7 hónapon keresztül munkanélküli voltam, jött a világmegváltó gondolat: végre elvégzem a mérlegképest és nyitok egy könyvelőirodát. Na ja, csak nem eszik ilyen forrón a kását! A modulzárókon elért jó eredményeim inspiráltak, azonban a záróvizsga - már ami a számvitel-elemzést illeti -  az nem sikerült először, illetve másodszor sem. Közben változott a jogszabály, és előírták, hogy a mérlegképes könyvelőnek nem elég a bizonyítványa, hanem regisztrálnia is kell akkor még a Pénzügy-, ma már a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. A regisztrációt viszont nem adják ingyen, egészen pontosan évenkénti továbbképzésekkel tarkítva a bizonyítvány megszerzésétől számított 3 év könyvelői gyakorlatot kell igazolni, e nélkül nem lehet könyvelőirodát nyitni (sőt, szinte elhelyezkedni sem).  A célzott álláshirdetések már csak úgy szólnak, hogy regisztrált mérlegképes könyvelőt keresnek... Ez aztán végképp betett az álmaimnak, most már nem is pénzügyi vonalon dolgozok, hanem hatósági ügyintéző vagyok. Éppen ezért erős dilemmába estem idén augusztusban, hogy van-e értelme az újra megfizetett vizsgadíjnak, a rengeteg tanulásnak, főleg annak fényében, hogy közben megint egy másik -a jelenlegi munkámhoz kapcsolódó- posztgraduális képzésre jártam a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. De úgy gondoltam, hogy adok ennek egy utolsó esélyt, és megpróbálom. Októberben sikerült az 5 órás írásbelim, ma pedig a szóbelim... és most itt állok a hőn áhított végzettséggel, amelyet egyelőre nem tudok hol és miként kamatoztatni, de meg van, és én dolgoztam meg érte. Soha rosszabb novembert nem kívánok magamnak: 2 héten belül 2 oklevéllel lettem gazdagabb...



Na de most itt ünnepélyesen leteszem a nagy esküt és fogadom, hogy többé iskolapad közelébe nem megyek!


2013-11-22

Gyarapodtunk

Még hozzá 10 galambbal. Kedves őriszentpéteri ismerőseink leptek meg bennünket a galambszállítmánnyal. Most még ideiglenes helyükön vannak, de már megrendeltük nekik a galambdúcot, és Laca is igyekszik mielőbb összetákolni nekik egy végleges helyet.







(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem csak az állatállományunk gazdagodott, hanem én magam is egy jeles minősítésű egyetemi oklevéllel!)



2013-11-13

Helyzetjelentés

Ma kezdődött hosszú szabadságom örömére gondoltam, hogy adok egy kis helyzetjelentést házunk tájáról. A szabadságom egészen a hónap végéig szól, ebben van tanulmányi szabi is, na meg a rendes évi, de tanulmányi céllal. A vizsgákat tekintve eddig jól állok, még kettő van hátra, két nap múlva az egyetemi képzés záróvizsgája, majd a hónap végén pedig a mérlegképes számvitel szóbeli 30 db A-B tétellel. Na az lesz csak az igazán húzós!

Időjárásunkról dióhéjban csak annyit, hogy mostanra megérkezett az őszi idő "nemszeretem" része, sötét- borús, szemerkélős-zuhogós, párás-ködös, csontig hatoló. Most már fűtünk rendszeresen, de nem panaszkodhatunk, mert az időjárás idáig kegyes volt hozzánk. 

Szombaton a sokadik szomoróci szomszédunkban disznóvágásra voltunk hivatalosak, melyen becsületesen helyt álltunk. Én ugyan később érkeztem pontosan abból a megfontolásból, hogy ne legyek szem-és fültanúja a 240 kilós disznó leölésének. Ez sikerült is, mert mire megérkeztem, már jócskán feldarabolva és válogatva voltak a húsok. Viszont nálunk is lesz hamarosan disznóvágás, a jövő hét végén a két vietnámi csüngőhasú kandisznónkat szeretnénk levágni. Igyekeztem lelkileg nem közel kerülni hozzájuk, mert ők kimondottan azzal a céllal lettek hozva annak idején, hogy levágásra kerülnek. Marad még a cocaólban két anyamalac, őket szaporítási céllal tovább nevelgetjük.

Állataink jól vannak, tyúkjaim-kacsáim-libáim teljes létszámban, kecskéink-birkáink is élvezik még a szabadon legelés örömeit. A közeljövőben Csillag nevű fekete kis bakkecskénk, az első szülöttünket elcseréljük itt a faluban 1 anyakecskére 2 gödölyéjével, úgy hogy +2-vel gyarapodik az állomány.
Nyulaink szépen nőnek, nagyon kezesek. Cicáink, kutyáink is jól vannak, Jenny a legfiatalabb (aki nem a legkisebb) kutyusunk pont ma 1 éves.

Jenny - golden retriever lévén -  imádja ugyan a vizet, de a nyirkos időt ő sem kedveli.
Ilyenkor képes egész nap az ágyon henyélni.

2013-10-29

Tegnap volt egy éve

azaz 2012. október 28-án, hogy megírtam az első havazásról szóló posztot, ezzel a fotóval:


Ezzel szemben tegnap 24 fokos ragyogó napsütésben tanultam a csütörtöki vizsgára (a sorban az első október 8-i vizsgám, a rettegett 5 órás számvitel írásbeli SIKERÜLT, így készülhetek majd a november végi szóbelire). Most azonban az NKE II. féléves, illetve azt követően a képzés záróvizsgájára kell koncentrálnom.
Ma viszont már érezhetően hidegebb volt az idő, és az előrejelzéseket figyelembe véve valószínű, hogy holnaptól nálunk is beindul a fűtési szezon. Egész jól kitoltuk a fűtés kezdetét, mióta itt lakunk - immáron már a 4. őszünket-telünket töltjük itt - ilyenre még nem volt példa.

2013-09-24

Ősz: munka, tanulás...


Itt van az ősz... ugyan már jó ideje, de valahogy nem jutottam a blog közelébe. Szeptembertől változás következett be a munkámban, egy sokkal felelősségteljesebb, nagyobb odafigyelést igénylő munkakörbe helyeztek át. A hónap elején az utódom betanításában még én voltam a tanár, mára pedig tanulóvá váltam egy teljesen más területen. Sok minden új számomra, és én nagyon szeretnék megfelelni. Közben elindult a kormányablak képzésen a II. félév, és mivel gyorsított, így hamarosan itt lesz a vizsga. Bejelentkeztem a fránya számvitel pótvizsgára is (bár nem tudom, hogy minek, hiszen a jövőben biztos nem lesz rá szükségem), de sajnálnám kidobni az ablakon azt a rengeteg időt, pénzt és energiát, amit eddig belefektettem, és csak ez az egyetlen tárgyi vizsga hiányzik (először 5 órás írásbeli és ha sikerül, akkor szóbeli). Az október-november hónapokért  igazán nem irigylem saját magam. Lehetne már december...

Itthon pedig éljük a szokásos kis életünket, az egyre kevesebb szabadidővel. Szokásunkhoz híven mi tervezünk, aztán idő híján pedig minden dolog és tennivaló csak tolódik... ez egy "nemszeretem" állapot. Túl kell élni, mi pedig tervezünk tovább, jövő tavaszra. Itt leginkább a kertet említeném, amely szörnyű állapotban van. Mivel építkezni szerettünk volna (kocsibeálló, karám nagyobbítás a kecskéknek, baromfiól átépítés), így a faanyagok kupacokban hevernek szerte-szana, a veteményesünk is ahogy kinéz... hát nem szívesen dicsekszem vele az biztos. Viszont az idén legalább lett paradicsomunk, igaz, más szinte semmi, hiszen mindent felvetett a gaz. Az öreg gyümölcsfák (körte, szilva) is szépen teremtek, bár kényelmességünknek lustaságunknak köszönhetően alig-alig sikerült valamicskét télire elrakni a termésükből. 

Amiben mostanában jeleskedünk, az a gombaszedés. A nyár száraz volt, így a gombatermést most lehet igazán learatni. Laca rajta is van a témán, sokszor hoz haza kosárnyi gombát az erdőről, amelyet természetesen átnézetünk hozzáértővel, még mielőtt feldolgoznánk, vagy fogyasztanánk. Már tettem el dobozban a fagyasztóba is, de a látványosabb és talán szerencsésebb elrakási módja a gombának az a szárítás. 

Az esték már elég hidegek, a kis teatűzhely munkálkodik a konyhában, így nem csak kellemes meleg van, hanem a gombát is van hol szárítani.

Én nagyon szeretem az őszt, mint évszakot, ám most mégis a telet várom, mert szeretnék már túl lenni a nem éppen kellemes vizsgakötelezettségeimen. Kedvenc blogjaim íróitól pedig elnézést kérek azért, mert mostanában nincs időm látogatni őket, remélhetőleg hamar eltelik ez a két hónap, és akkor újra visszatérek mindenkihez.


2013-08-24

Gyarapodtunk

Tegnap elmentem Lacáért Nagykanizsára, ahol kedves barátunknál épített kályhát az elmúlt 3 napban. Nem volt jó egyedül, de a rengeteg állat, ami körülvett és amely állandó gondoskodást kíván, kicsit tompította magányomat. Szépen elbírtam az összes állattal, büszke is vagyok magamra, csak az zavart, hogy sajnos a fejés nem sikerült. Hiába no, van ennek egy technikája, amit el kell sajátítani, a nélkül nem megy. Mert a kecskék odajöttek, meg is álltak nekem gyönyörűen, tűrték is ahogy próbálkoztam, de hiába, mert nekem ugyan nem jött semmi. Még az a szerencse, hogy már nem adnak annyi tejet, mint a nyár elején, elapasztófélben vannak, készülnek az őszi üzekedésre, így nem történt baj, hogy 3 napig nem lettek fejve. Viszont ami itt maradt tej, amit még Laca fejt, abból kitűnő fokhagymás sajtot készítettem, életemben először, mert ugye a sajtkészítés is eddig Laca feladata volt. 

Nagykanizsáról nem tértünk üres kézzel haza, Attilától kaptunk két aranyos nyuszit. Ugyanis arról nem írtam, hogy kb. 1 hónapja a meglévő gyönyörű nyuszijainkat egy erre tévedt róka az éjszaka közepén kinyírta :-( Sirattam is őket több napig, ráadásul közvetlenül a lépcső mellett van a kútházból lett nyúlház, így jöttömben-jártamban mindig oda-oda esett a pillantásom, most már az üres ólra.  Nehéz volt megbarátkozni a gondolattal, hogy nincsenek nyuszik, és azt tudtuk, hogy mindenképpen szeretnénk őket pótolni, hiszen hogy néz ki egy állatfarm nyuszkók nélkül. Attilának Kanizsán nagyon szép nyuszijai vannak, és mivel tudja, hogy mennyire szeretjük az állatokat, kaptunk tőle kettőt:


Ők Nózi és Lepke, akik mindketten kislány nyuszik, májusi születésűek. Pároztatni úgyis csak jövőre lehet őket, addig majd eldöntjük, hogy szeretnénk-e, vagy pedig maradnak ketten.
A nyúlház ajtaja megerősítésre került, itt már sem róka, sem nyest nem tud kárt tenni.




2013-08-20

Befőzök, aszalok...

... s közben szabadságon vagyok már a múlt szerda óta. Élvezem is minden pillanatát :-) , csak egy a baj, hogy mától mindezt egyedül. Lacám elment picit távolabbra kedves barátainkhoz kályhát építeni, én pedig maradtam, mert az állatokat valakinek az idő alatt is el kell látni. Az elmúlt napokban próbáltam a nyarat üvegekbe tölteni és eltenni télire. Erőteljesen hullanak a körték az egyik fánkról -ugyan Laci szerint semmire való - én meg próbálok belőle szebbeket menteni: fahéjas körtedzsemet és pár üveg körte befőttet főztem belőle. Mindkettő jól sikerült, így további körték is esélyesek arra, hogy a fazékban és ne a disznók vagy kecskék előtt végezzék. Aztán engem sem hagy hidegen, ha valami újdonságot látok vagy hallok, most ez nálam a dinnyehéj-dzsem. Nem hittem volna, hogy ennyire finom lesz a végeredmény, így mivel még tart a dinnye szezon, talán további üvegek is megtelnek majd. Most kettő kis üveggel készítettem, csak a próba kedvéért, az egyiket rögvest el is ajándékoztam.


Akkor itt van ez az aszalósdi, mostanában elég felkapott téma. A kemencénkben egy kenyérsütés után nagyon jól lehet aszalni, most viszont  kihasználtam az elmúlt napok ragyogó napsütését. 3 nap alatt megaszaltam 2 tálca paradicsomot, üvegbe tettem és felöntöttem olajjal. Milyen jó lesz majd télvíz idején elővenni és a zsíroskenyér tetejét díszíteni, vagy valamilyen ételt ízesíteni vele. 


A héten vár még rám a sárga szilva, ami most indult erős potyogásnak. Benne csak az a rossz, hogy a hús nem válik el a magjától, így elég idő- és türelemigényes, míg pár üveg dzsem lesz belőle. De 2 évvel ezelőtt már készítettem (tavaly nem volt egy szem szilvánk sem!) és igen elnyerte a tetszésünket. 

Terveim között szerepelt a bodzabogyó szörp készítése. Ez az idén elmarad, mert olyan meleg volt és szárazság, hogy besültek a bogyók. "Ember tervez, Isten végez" - ez most (és majdnem mindig) nagyon is igaz.

2013-08-11

Új lakó az állatfarmon

Még hozzá ezzel Gombócnak, a fél-racka bárányunknak szerettünk volna kedvezni, hogy legyen már neki is egy párja. Rigyácról, Zala megyéből hoztuk Bélát, aki egy lacaune (ejtsd: lakon) fajtájú, áprilisban született kis kos. Béla első napja nálunk nem volt túl boldog, végig anyukáját, tesóját és a többi megszokott fajtatársát kereste és keresésének hangot is adott. Már kezdtem magam rosszul érezni e miatt, hiszen az egyik szomszédunk egy vendégház, ahol most éppen vendégek vannak és nem biztos, hogy Béla üvöltését szeretnék az őrségi nyaralásukkor hallgatni. Szerencsére átjöttek hozzánk állatnézőbe/simogatóba, rögtön megmagyaráztam nekik Béla rossz kedvének okát és mondhatom, hogy igazán megértőek voltak. Amúgy nagyon szeretik az állatokat, a hajnali kakas kukorékolás duett sem zavarja őket. 
Bélát elsősorban azzal a megfontolásból hoztuk, hogy ivaréretté válása után Gombóccal egy párt alkossanak, és majdan a szaporodásra is sort kerítsenek. Szeretnénk a juhsajt, juhtúró készítést is itthon kipróbálni, remélhetőleg ugyanolyan sikerrel, mint  kecskesajtjaink esetében.


  

2013-08-09

Kercaszomori FALUNAPOK

2013. augusztus 10. szombat
10:00 Kispályás labdarúgó mérkőzések
16:00 Kiállítások megnyitása Helyszín: IKSZT épülete
* “AZ IDŐK KEZDETE I., II.” – Kézdi Anna fotográfus kiállítása
* Dr. Turcsányi Gábor természetfotói
* Pongrácz Tímea alkotásai
Helyszín: Faluház
* “A SOK ARCÚ ERDÉLY” – Pongrácz Zoltán grafikus-festőművész képei
13:00 – 15:00 Régi eszközök bemutatója és hajdina ételek kóstolója a Pongrácz portán(Kercaszomor-Szomoróc, Fő út 105.)
Koncertek a rendezvénysátorban:
17:00 FOLKISH együttes
18:30 BÁRÓ és a BLUESSTEP
20:00 ISMERŐS ARCOK zenekar koncertje


2013. augusztus 11. vasárnap
11:00 Kercaszomori Református Társegyházközség templom és orgonaszentelő istentisztelete
14:00 Kulturális műsor
* Lábaspajtások Őrségi Néptáncegyüttes műsora
* Bajánsenyei Kerkabarka Színjátszó Csoport előadása
* Zumba, latin dance és fitness bemutató
* Küküllő-menti táncok, népi énekek a Szászcsávási Cigányzenekar kíséretében
16:00 “Az Úr Istent magasztalom…” – válogatás a reformáció korának hangszeres darabjaiból és énekeiből – Kónya István lantművész és Kátai Zoltán énekmondó koncertje a Református Templomban
17:30 Szászcsávási Táncház

Délután folyamán ugrálóvár és különböző gyermekprogramok várják az érdeklődőket!
A programok fő színhelye a Sportpályán felállított rendezvénysátor!


Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

2013-08-08

Nyitott porták: az idén nem nyitunk ki

És ennek több oka is van:
- először is a nagy hőség igen csak rányomta bélyegét a kertünk küllemére, a fű végig ki van égve, bokrok, virágok megsülve
- nincsen energiám most hirtelen kigazolni, széppé, vendégfogadásra alkalmassá tenni a környezetet
- építkezésben vagyunk épp, tele van a kert gerendákkal, különböző faanyaggal a garázs megépítéséhez
- a baromfiudvart is át szeretnénk alakítani a napokban
- és talán a legfőbb indok: egyszerűen el vagyok fáradva, alig várom már a következő hét közepét, amikor is másfél hétig szabin leszek.

A faluban viszont 5 háznál is tartanak nyitott portát, és mindezek ellenére ha valaki felénk sétál, természetesen szívesen látjuk állatnézőbe. 
Terveink szerint jövőre viszont vissza szeretnénk kapcsolódni ebbe a nagyszerű kezdeményezésbe, állatnéző/állatsimogatóval, kecskesajtokkal, langallóval, burekkel és kemencés kenyérsütéssel, valamint házi szörpökkel várjuk majd a látogatóinkat. Addig talán elkészül állatfarmunk Facebookos oldala is, amelyet kb. már egy jó fél éve tervezek megcsinálni, de mindeddig nem jutott rá időm.

Tehát ha valaki mifelénk jár, az nyugodtan benézhet Hétrétország és Nyitott Portákon kívül is!

2013-08-06

Add már uram az esőt!

Azt gondolom, hogy elég beszédes a poszt címe... Sajnos már hónapok óta nem volt nálunk kiadós eső, így  a naponkénti öntözés ellenére is minden szárad: a gyönyörű harsogó zöld színű fű helyenként teljesen kiégett, ahol nem, ott szalmasárgára változott, a különböző bokraim egymás után száradnak ki, a kardvirágaim alig nyílnak ki, már száradnak is el, bezzeg a gazok és  gyomok nagyon jól érzik magukat, azoknak semmi bajuk. A veteményeskertem átavanzsált paradicsom ültetvénnyé, mert ott szinte semmi nincs a rengeteg paradicsomon kívül, viszont azok még mindig zöldek, a nagy meleg ellenére sem akarnak érni. A többi vetemény: a borsó és a bab még mindig csak virágzik, ezekből sem lesz semmi. A kapor ki sem kelt, ugyanúgy a fokhagyma sem,  a répa-félék  és a padlizsán sem. A vöröshagyma annyira vékonyka, hogy nem is érdemel szót, a káposztákat pedig sorra megették a káposzta-lepkék. A paprikáim is szépek, de egyelőre nagyobb a gaz, mint maga a paprika... Levonva mindezek tanulságait, jövőre időben fogunk mindent elvetni, még ha vért is izzadunk a kert felásásával. Régebben az Őrség volt Magyarország legcsapadékosabb területe, most viszont az Alpokalját csak a hőség és a szárazság jellemzi. Ha így folytatódik, akkor lassan mediterrán ország leszünk mi is. Én amúgy nagyon szeretem a mediterrán növényeket és ha jobban megnézem a növény-állományomat, szinte csak azok nőnek és virítanak: a leanderek egész nyár eleje óta virágba borulva díszítik a kertet, a fügebokrunk már ember nagyságúra nőtt és rengeteg gyümölcs van rajta (még éretlenül), a kivi fáink szépen nőnek, noha még fiatalkák, így gyümölcsre egyelőre nem számíthatunk. A legkedvencebb virágom -a leandereken kívül-  a bougainvillea (murvafürt), amely igazi mediterrán növény. Sokszor próbálkoztam már vele, eddig sikertelenül, mindig elpusztult. Az idén még nyár elején olcsó pénzért sikerült egy félig elszáradt, alig 10 cm-es nagyságú növénykéhez hozzájutnom, amit jobban szemügyre véve igen csekély volt az esélye a megmaradására. De sikerült, és csodaszép növénnyé fejlődött! 

Szinte minden este esőért fohászkodok, mert hiába a locsolás, attól sajnos csak a pénztárcánk lesz laposabb, a kertünk ugyanúgy szárad. Viszont a sok paradicsom (már ha beérnek) egy igazi sikertörténet, hiszen tavaly egyetlenegy szem paradicsomunk sem volt a rothadásos paradicsomvész miatt. Köszönet ezért kedves barátunknak Gyurinak Budapestre, akitől a paradicsompalánták származnak.


2013-07-30

Kicsit kikapcsolódtunk...

... a mindennapi mókuskerékből. Tőlünk alig 25 km-re található Szlovéniában Moravske Toplice nevű üdülőfalu a Terme 3000 elnevezésű fürdő-komplexumával. Először voltunk itt, de nem utoljára! Hangulatos, szép, rendezett környezet, viszonylag elfogadható árak és nyugati színvonal jellemzi e helyet. 

A belépő árában a nyugágyak használata is benne van.
Rendezett, tiszta környezet

A benti  és némely kinti medencében is van jakuzzi

A csúszdákat most nem próbáltuk ki


Ebédre várva
 




Egészségetekre!

2013-07-02

Az őrségi vásárról

Az idén XXXIII. alkalommal került megrendezésre Őriszentpéteren, az Őrség fővárosában az Őrségi Vásár.  Rengeteg ember megfordul a vásár 2,5 napja alatt, ilyenkor nálunk a faluban is telítve vannak a vendégházak.  A kézműves portékák kirakodóvására mellett a vásárt kísérő kulturális programok is igen színvonalasak. Éppen ezért nem értem a szervezőket, hogy miért engedik az olyan árucikk megjelenését a vásáron, amely rontja  a Vásár ázsióját, hírnevét, amely nem illik a Vásár környezetébe. Természetesen itt megint csak a büdös anyagiakról van szó, hiszen minden kirakodótól komoly helypénzeket szednek a szervezők. De mégis, most ettől elvonatkoztatva, ha én szervezném, akkor biztosan nem lennének román cipőárusok, etnikai kisebbséghez tartozó kirakodók, akik hegyekbe halmozva árulják a rongyot "túrkálónak" titulálva, vagy árulják a közeli Ausztriából grátisz vagy fillérekért elhozott bútorokat, a Stihl-utánzatú fűrészeket, fűkaszákat és egyéb noname szerszámokat... Én ezeket az árusokat nem engedném be egy olyan múlttal és elismeréssel rendelkező vásárba, mint amilyen az Őrségi Vásár. Sokan azt mondják, hogy a vásári hangulathoz ezek is kellenek, én pedig állítom, hogy nem. A piacihoz esetleg, de egy színvonalas kézműves és összművészeti fesztivál jellegű vásárhoz már kevésbé.

Viszont minden évben meghívnak egy-egy nevesebb előadót vagy együttest, és most ebben az évben a PIRAMIS együttes járt nálunk. Fiatalkorom kedvenc zenekara volt, zenéjüket még most is szeretem, számaikat kivétel nélkül kívülről fújom. Akkoriban, 14-16 évesen az összes zsebpénzemet a trafikba hordtam, Piramis fotókat, Piramis műanyag szatyrot és még ki tudja mit... vásároltam rajta. Szombat este óriási tömeg előtt fantasztikus bulival lepték meg az őrségi embereket, és mi is kitűnően éreztük magunkat.


Ha volna két életem, Szabadnak születtem, Becsület, Szállj fel magasra, Kóbor angyal, Emelj fel a szívedig, Kívánj igazi ünnepet, Csak rövid idő, Elment a kedved, Égni kell annak, aki gyújtani akar, Gyere közelebb, Hozd el a tegnapot, Őszintén akarok élni...  csak egy pár dalcím, amelyek az este folyamán felcsendültek. Rég éreztem ennyire jól magam, igaz azóta is fáj a torkom!

2013-06-25

Már a télre készülünk

Nekünk, egykori fővárosi embereknek először talán kissé furcsának tűnt, hogy a vidéki ember még alig ment ki a télből, de már a következő téli, sőt az azt követő téli tüzelőjét gyűjti. Minek ez a nagy sietség? - tettem fel magamban sokszor a kérdést, aztán amikor ide költöztünk véglegesen, akkor megértettem. Hiába, a panelház 10. emeletén eltöltött hosszú évek alatt soha nem kellett azon gondolkodnom, hogy honnan, miből lesz télire való tüzelő, mert ott október 15-től - április 15-ig fűtési szezon volt, így a radiátorok csak ontották magukból a meleget. Vidéken más a helyzet, főleg ott, ahol fatüzeléses kályhával történik a fűtés. A fának száradnia kell, mert a vizes fával való fűtés nem csak a cserépkályhát teszi tönkre, de hatásfoka sem megfelelő, mert csak pakoljuk a kályhát a vizes fával, az meg füstölög-bűzölög, de meleget nem ad. A cserépkályhába amúgy legalább két éve száradó fával illik fűteni, így tudjuk hosszú ideig megőrizni a kályha minőségét. Nálunk többféle fa is található, van méterfánk, amit el kell hasítani, mert ha úgy marad, ahogy hozták, úgy csak belerohad a kérgébe, a fűtőértéke egyenlő lesz a nullával. Hasítás után legjobb azonnal felvágni és úgy tárolni szellős helyen. Van ágfánk is, ami azért jó, mert nem kell hasítani meg hasogatni, csak darabolni, amit már úgy a legegyszerűbb, ha méretre vágjuk: kisebbeket a teatűzhely méretére, nagyobbakat a cserépkályha tűzterére szabva. Mikor ideköltöztünk, első nyáron Laca ácsolt két tüzifa tárolót a ház mindkét oldalára, így helyünk az bőven akad, most már csak meg kell pakolni a készre vágott tüzifával. 

A fa egy része már bestokizva a tároló alá
 A másik fontos dolog télire az állatok takarmánya. A mi telkünk hiába viszonylag nagy, de nincs hozzá kaszáló rét, így kénytelenek vagyunk szomszédtól, innen-onnan kaszálásért cserébe beszerezni a szénát. Vagy a másik lehetőség is adott, amikor megvesszük a szénabálát attól, akinek vannak területei, gépei. Csak hogy már tavaly ősszel igen csak elszálltak az árak, egy körbála mifelénk 9.000 Ft-ért volt kapható, aminek a 30%-át ki kellett dobnunk, mert penészes volt. Ez a helytelen tárolás következménye, szabad földön, szabad ég alatt tárolva könnyen tönkremegy. Van egy hely a faluban, ahol kb. fél hektárnyi területet kaptunk kaszálásra, de mivel nincsenek hozzá gépeink, így másokat kellett megkérni arra, hogy kaszálják le, sodorják be, majd bálázzák a lekaszált füvet. Így elsőre 62 kocka bálánk lett, de várjuk majd az augusztust, amikor a második kaszálással kb. ugyanennyi  bálánk lesz majd. Közben Laca is kaszálgat kisebb területeken, azt a szénát a mi kis saját járgányunkkal hordja és boglyába rakja. De azt is a kaszálás után forgatni kell, figyelni arra, hogy ne fülledjen be, ha megázik, akkor megfelelően kiszáradjon, és csak utána lehet behordani és boglyába rakni. Éberen figyeljük az időjárást, mert ha eső jön, akkor a szénaboglyát azon mód le kell takarni, ha napsütés, akkor meg kitakarni... Hát nem unatkozik otthon, az biztos!

Az elkészült kocka bálák
Milyen jó egy ilyen járgány a ház körül!
Ebből lesz az illatos szénaboglya


2013-06-23

A kései vetés első tapasztalatai

Pont egy hete veteményeztem sárga hüvelyű zöldbabot (bokrost és karóst is), uborkát, céklát, padlizsánt, borsót, kaprot, petrezselymet, sárgarépát, dughagymát, fokhagymát és lám, egy hétnek sem kellett eltelnie, már csütörtökön láttam jelét annak, hogy elindult a csírázási folyamat. Így a babból már látszik a sor, látszanak a kis bokrocskák is, a borsót is fel lehet fedezni a sorban, az uborka (ő volt az első), a kapor is már mutatja magát. Kikeltek a hagymáim is és az a néhány csemegekukorica mag is, amit elszórtam. Tehát legközelebb még véletlenül sem leszek ideges a miatt, hogy márciusban még nincs bevetve a fél veteményeskert.  A paradicsompalánták gyönyörű erősek (igaz nem az én érdemem, hogy ilyen szépek), és ahogy elpalántáztam őket, egyből fel is karóztam, most éppen virágzanak. A paprikák ugyan kisebbek, de valamelyiken már pici paprikát is lehet látni. Egyedül a krumplit sajnálom, hogy nincs neki hely felásva, de tavalyról a földben maradhatott néhány, mert pár tövet találtunk a kertben. És nem csak krumpli "nőtt magától", hanem tök is, és elszórtan néhány paradicsomtövet is találtam. A tök a trágyadombon nő, szép erős és már ő is virágzik. Levonva a konzekvenciát: még júniusban sem késő nekiállni a veteményesnek! 

A babok a legnagyobbak

Itt vannak az uborkák

A kapor is elkezdett nőni

A borsó is már kivehető a sorban

és a paradicsomok. Remélem a paradicsomvész az idén elkerül.
 Ezt megelőzvén (ahogy  vége  a mostani esős időnek) rézgáliccal fogom őket lepermetezni.

2013-06-18

Hej, azok a fránya kecskék!

Tavaly év vége felé készült el a villanypásztor által felügyelt kecskelegelő, amelyet Laca áprilisban tovább fejlesztett. Még több területet foglalt bele, s úgy tűnik, hogy maga a szerkezet már kicsi ehhez a terület mennyiséghez. Ugyanis a kecskéink gyönyörűen át tudnak rajta bújni. Így történt egy alkalommal, amikor csak a faluba szaladtunk el valakihez, mire hazaértünk, már késő volt... Azok a fránya kecskék megdézsmálták az újonnan telepített rózsakertem legszebbjeit, a régi rózsám kifejlett és már nyílásra kész rózsabimbóit, lezabálták a rebarbarám leveleit hosszú szárastól (pont leszedni (és befőzni) készültem a napokban), megrágták a szép reményű szederbokromat, lecsupaszították Laca édesapjától kapott szőlőtőkéket, legrágták a boglárkacserjéimet. Amikor megláttam, legszívesebben sírva fakadtam volna... 

Miután a kecskekarám és a legeltető terület között van kb. 70 méter, amit a ház előtti füves, virágos részen kell megtenniük, azóta már jobbára ketten vigyázzuk a ki- és bevonulásukat. Sokszor ketten sem vagyunk elég éberek, így áldozatul esett a tavaly ültetett Jonatán almafánk egy része, az ugyancsak tavaly ültetett meggyfánk nagy része, és egy tormabokor, de az úgyis útban volt.... Hogy fognak mindezek rendbe jönni, még nem tudom. A rózsák már nagyjából kezdik összekapni magukat, a boglárkacserjémen azóta sincs virág, a szőlőkről meg ne is beszéljünk... Veszélyeztetett még a bambuszunk, és a legnagyobb ezüst fenyőnk, mert néha azokat is egyik-másik nyargalás közben jól megcibálja. Még szerencse, hogy a rebarbara bokrom elég gyorsan regenerálódott, így újra növeszti hatalmas leveleit, hamarosan szedhetem! 

2013-06-17

Most meg melegünk van

Hát hogy nekem semmi nem jó!  Az előző bejegyzésben arról írtam, hogy mennyire fázunk, most meg folytatom azzal, hogy milyen melegünk van. Közel 34 fokos a kinti hőmérséklet, az irodában és otthon a ház 50 cm-es falai között elviselhető ez a nagy meleg, de kint már kevésbé. 
Meleg ide vagy oda, a hétvégét a kertben töltöttem. Nem vagyok a kertészek gyöngye és az év eleji kert.terveim is igen leredukálódtak, de azért nagy örömömre kialakítottunk egy kis területet némi veteményesnek. A tavalyi 200 nm helyett most kb. 80 nm-en veteményeztem a hét végén. Kaptam sok-sok paradicsom palántot (nem is egy helyről), egy kevés káposztát és zellert, vettem hozzá paprikát és szégyen, de most júniusban sikerült a többi zöldségmagot is elveteményeznem. Egész egyszerűen nem értünk rá a kerttel foglalkozni, illetve olyan konokul kemény, tiszta agyag a föld, hogy ember legyen a talpán aki felássa, sőt utána veteményezéshez elő is készíti. Különben is, hol van az előírva, hogy nekem muszáj márciusban-áprilisban elszórni a zöldségmagokat? Hiszen márciusban még javában mínusz  fokok röpködtek, április elején még 20 centis hó is volt. Emlékszem, tavaly május 18-án olyan fagy volt nálunk, hogy a paradicsompalánták levelei vastagon deresek voltak, a többsége a veteménynek -már ami addig kibújt- el is fagyott a faluban mindenhol. Most viszont már finom meleg a föld, ezáltal a magocskáknak nem kell annyi idő, hogy kicsírázzanak. Gondolom én ezt a józan paraszti eszemmel, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle - hiszen említettem, hogy nem vagyok kertészkedésben túl jó. (A legnagyobb problémám az szokott lenni, hogy nem tudom a gyomot megkülönböztetni a nemes növénytől, így aztán inkább nem is kapálok vagy gazolok, hogy ne hogy a tudatlanságom áldozatává váljanak a növényeim.). Most még fotót nem teszek fel, hiszen nincs is miről (ha csak nem a felkarózott paradicsomföldemről), de ha kezdenek a növénykék kibújni, akkor azért csak lefotózom őket. És természetesen meg is osztom a tapasztalatomat a kései veteményezéssel kapcsolatosan. 

2013-06-05

Ázunk, fázunk...

...  s szégyen, nem szégyen: FŰTÜNK!  Talán régebben ilyesmi lehetett az őrségi tájegység időjárása, mint a mostani. De ez nekem nagyon nem szimpatikus, mert imádom a langy tavaszt és a meleg nyarat, és ezekből eddig vajmi kevés adatott meg. Az időjárás meg van bolondulva: télen tavasz, tavasszal tél, aztán ugyanazon hónapon belül nyár, nyáron meg tavasz... ezt már követni sem lehet. Én nem vagyok egy depresszióra hajlamos ember, de ez már nekem is sok, sőt SOKK! Utálom, ahogy két hete minden áldott reggel sötét szürke égboltra és csepergő/szakadó esőre ébredünk, hogy itt a nyár, és fázunk napközben az irodában, délután és este otthon. De azért van egy jó kis SALGO típusú teatűzhelyünk, hogy ilyen esetekben begyújtsunk. A fűtési szezon így kitolódott az eddigi 8 hónapról 10 hónapra, ugyanis itt volt már arra példa, hogy augusztus 21-én is be kellett fűteni, ráadásul a cserépkályhába. Ahogy figyelem az előrejelzéseket, népi jóslatokat, lehet, hogy az idén is szükség lesz rá. Állítólag hűvös nyarunk lesz (illetve már van is). 
Így aztán kérem, hogy aki a Napnál fűtő, az menjen vissza szépen a szolgálati helyére és végezze a dolgát rendesen! 

2013-05-30

A második...

... Best Blog díjat is megkaptam, így most már nincs menekvés, nekem is tovább kell adnom.

Az elsőért köszönet Lidikének, a másodikat pedig Szerafinának köszönöm, aki átadáskor igen szép szavakkal említette naplómat :-). Ez már nem az első díjam, valamikor réges-rég kaptam egy Kreatív blogger-díjat is.


Nos, a továbbadás már nehezebb feladat, mert többen vannak, akiknek szívesen adnám, de már mástól megkapták, vagy pedig tudom róluk, hogy nem rajonganak az ilyen díjakért. 

Elsőként Messzenéző Minyonnak adnám, hiszen talán ő a legrégibb és legkitartóbb olvasóm (Minyon, biztosíthatlak arról, hogy ez fordítva is így van :-), még akkor is, ha nem mindig írok megjegyzést.)

És akkor a többiek, akik mind-mind parasztházas, illetve vidéki életről szóló blogot írnak:

Ezennel szeretettel átadom Nektek ezt a gyönyörű kis blogdíjat, ékesítsétek vele naplótokat!



2013-05-25

Szörp-szezon

Most van itt az ideje a szörpök készítésének. Kezdtem a pitypanggal (amelyből már alig van, de mindenkire az újdonság erejével hatott), és már alig várom, hogy a réteken újra megjelenjenek a sárga kis virágok, hogy utánpótlást készíthessek.  A héten virágzott az akác, ebből is sikerült beszereznem egy jó nagy szatyor virágot, amit el is készítettem. 13 üvegnyi lett, éppen az imént szedtem ki őket a száraz dunsztból és címkéztem fel az üvegeket. Most már csak a kamrában kéne nekik helyet találnom. És a hétvégére nálunk is tömegesen kinyíltak a bodzavirágok, így ők a következők. A bodza szörp után leszedem a hatalmas nőtt mentabokromat. Tavaly nagy sikere volt a mentaszörpnek, az idén sem hagyom ki. Utána már csak a citromfű marad, azt még egy picit növesztenem kell. 

A fent felsorolt szörpök mindegyike hasonlóképp készül: a virágok, illetve levelek 3-4 napig történő cukros, citromkarikás vízben áztatása után felfőzöm  a leszűrt levet cukorral, kevés citromsavval, forrón tisztára mosott üvegekbe töltöm, majd jöhet a száraz dunszt. Egyszerű az elkészítése, és mellesleg nagyon finom. Mindenképpen egészségesebb a bolti szörpnél, és jóval olcsóbb is.
A citromfű és a menta keverve, szódával, jégkockával igazi nyári üdítő, mindenkinek jó szívvel ajánlom!


2013-05-22

Hangulatos május


A kedvenc hónapom...

...és a kedvenc jázmin bokrom

Virágzik a halványrózsaszínű rózsalonc 

A nyugalom szigete

A köcsögfa, mögötte a "kétszarvú" ekével (csak dekorációs kellékként használjuk). És egy kis retro: műanyag fonatú üvegek a földön

A régi kidobott zománcos lavór újrahasznosítása

Ezeket a cserjéket, örökzöldeket már mind mi telepítettük


Látkép a fürdőszoba ablakból

A bordó rózsalonc is virágzik

Szedrünk is lesz, csak locsolni kell, mert "besül"
Kerti gyöngyvessző

A sziklakertben is van nyíló virág

Házunk mögött - a kecskék birodalma

zöld, zöld, zöld... ameddig a szem ellát

A kis terasz az ajtó előtt. Újabban átmeneti tanuló- és dolgozó helyiségként is üzemel.