2009-09-29

Egy csepp néprajz - a tökmagolajról



Az előző bejegyzésemben hírül adtam az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál részletes programját. Az idén a VI. alkalommal megrendezésre kerülő eseménysorozat a Nyugat-Dunántúli régióban kiemelt helyet foglal el. A fesztivál főszereplője egy olyan zöldségfajta, amelynek mostanában volt/van a betakarítási ideje. A tök az Őrség jellegzetes tájterméke, amelyet a régebbi időktől kezdődően igen sokoldalúan használnak fel.




A tök, mint élelmezési és takarmánynövény a XVI. században került Amerikából Európába, így Magyarországra is. A tökmagolajat a népi gyógyászatban is világszerte elterjedt, jó terápiás hatása miatt használják kapszulázott formában és folyékony étolajként is. Étkezési és gyógyászati célra a nemesített héjnélküli, szárított magvakat préselik nagynyomáson. A kíméletesen, hidegen sajtolt olajok megőrzik a tökmagra jellemző illat-és ízanyagokat, a vitaminokat, az értékes eszenciális telítetlen zsírsavakat. Az olaj színe jellemzően sötét barnás-zöld, kellemesen zsíros, így az olívaolajok legjobb helyettesítője. Természetes E-vitaminban gazdag, rendkívül ízes salátaolaj.

Hogyan készítik?



A gasztronómiához a legjellemzőbben kapcsolódó népi foglalkozás a tökmagolajütés. A művelet a köpesztéssel kezdődött, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig jó alkalom volt ez az ismerkedésre. Régi olajütő áll napjainkban is Szalafőn, a Csörgőszeren (Jakosa-porta), ahol hétvégente bemutatják az olaj készítésének módját.


Részlet a Tanulmányok az Őrség monográfiájához I. Az Őrség népi táplákozása című kötetből:


... A tökmagot állandóan gyüjtik s megszárogatják. A tél folyamán aztán nekiállnak köpeszteni. Ha sok tökmag gyült össze, ami aránylag ritka alkalom, akkor köpesztü-t tartanak, azaz mint a tollfosztu-ba, összehívják a szomszédokat, ismerősöket, rokonokat és egy-két estén közösen kiköpesztik a tökmagot. Ha kevés van, a család maga is elvégzi, vagy alkalmanként gyerekek bajlódnak el vele. A tökmagot tepsibe öntik, vagy valamilyen más alkalmatosságon a kemencetetőn szárítják akár egy hónapnál is hosszabb ideig. Helyenként kis vászonzsákban szárad. Tavasz felé, úgy február derekán -például Szalafőn - felkerekedik 5-6 asszony és elmegy "olajat csinálni". Másutt is csoportosan állnak össze és keresik fel a "gyárat". De itt férfiak is! Bükallán éjjel-nappal egyfolytában dolgoznak és folyamatosan mindenki tökmagolaját kisajtolják. A gyárak a malmok: ma már többnyire ott készítik el az olajat. De magányosoknál is van olajütő: esetleg éppen saját szerkesztményű. Hátul van a téglából, másutt sárból, épített tüszel (tűzhely); rajta a tökmagpirításra szolgáló serpenyő, mellette a lefedett katlan, amiben a gyúráshoz szükséges melegvíz forr. Aztán maga a satuó-vasállvány; a nagy kerék befelé szorítja a csavart, ami szintén befelé préseli a kosárban lévő tökmagot és kisajtolja belőle az olajat. A kosár hengeres vasedény és beleilleszkedik a satu két vassin közti negatívjába.


Amint látjuk, itt vízszintesen ható elvű olajprésről van szó. Szalafőn egy házi készítményű függőlegesen ható fasatut használnak. A tökmagfeldolgozás különben a következőképpen történik: a száraz tökmagot felöntik a tökmagdaráló garatjára és kövön ledarálják, még pedig kétszer. Ezt a köves darálót, amely rendszerint bent van a malomban, régen kézzel hajtották és csak ma történik az őrlés vizierővel (Bükallán). Haladottabb falukban meg már henger közt aprozódik el a mag. Az őrletet teknőbe teszik és át- meg átgyúrják. Helyenként víz nélkül, mindaddig, míg csak meg nem zsírosul a gyúrma, másutt megy egy-két kanál forró vizet öntenek rá és avval dagasztják meg. Az így kezelt magot bádoglapáttal átmérik a serpenyőbe és pirítják mindaddig, míg szép sárgásbarna színt nem kap, közben keverüfá-val, vagy vaskeverü-vel kavargatják, hogy le ne égjen. Így az előző gánicás magőrletből dara lesz. A pirított magot melegen beleöntik a kosárba, a kosarat meg satuba szorítják. A bádogsajtárba csorgó olajat kis szitán szűrik meg. Régebben a szőllő- meg a gyümölcspréshez hasonló kis fából ácsolt olajpréseket alkalmaztak. A pirított magot forrón beleöntötték egy tiszta vászonruhába, vászontarisznyába és így helyezték bele a prés garatjába és a ruhával együtt sajtolták ki. Egy helyütt arról van említés, hogy a hasonló módon kezelt tökmagot két hosszanti gerenda közé szorították és így préselték ki az olajat. Részleteket nem lehetett megtudni. 3,5-4 liter jó száraz tökmag 1 liter olajat ad. A satuban visszamaradt, kipréselt maradékot "pogácsá"-nak hívják s rendszerint a disznókkal etetik meg. Kisrákoson tudnak arról, hogy ezt az olajpogácsát tepsiben megsütve, - másutt meg nyersen is, kenyér mellé egyes szegényebb csakládoknál fogyasztották. De igen ritka esetnek mondják maguk is. Bükallán régen az őrlőé volt minden negyedik pogácsa és minden tizedik rész olaj. Szalafőn minden hetedik liter a "csinálóé". Szeretik ezt az olajat azon frissiben, amint a tüzön fő kimártogatni. Egyébként, amint már írtuk: salátára, káposztára, krumplira, borsura, vöröshagymára, uborkára kerül s még pogácsát is sütnek vele. Más étolaj, hacsak nem nagyritkán napraforgómagból, aligha fordul meg az őrségi konyhán..."


Írta: Kardos László, Budapesten, 1943. évben.





VI. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál - részletes program








2009. október 9.

Nagyrákos - Tájház
  • 18.00 Múltidéző utazás Eszti nénivel - A tök szerepe az őrségiek mindennapi életében, tökmagköpesztés
Zala Parti Betérő Pizzéria - Őriszentpéter, Kovácsszer 2.
  • 22.00 DELTA bál a sörsátorban

2009. október 10.

Nagyrákos - Tájház
10.00 - 12.00 és 14.00 - 16.00
  • Tökmagozás a Tájház udvarán
Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága - Őriszentpéter, Siskaszer 26/A.
VI. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál
Nagyszínpad
  • 11.00 Ünnepélyes megnyitó (Haraszthy László - természetmegőrzési szakállamtitkár, Őr Zoltán - Őriszentpéter polgármestere, Márkus Ferenc - az Őrségi Nemzeti Park igazgatója, Hutflesz Mihály - a Régiófókusz Nonprofit Kft. ügyvezetője)
  • 11.30 Ivánci népdalkör
  • 11.45 Lábas Pajtások
  • 12.00 Ivánci Népdalkör
  • 12.15 CS.A.T. - vidám, zenés gyermekműsor
  • 13.00 Lábas Pajtások
  • 13.15 Felsőmaráci Asszonykórus
  • 13.30 Gyöngyvirág Tánccsoport Farkasgyepűről
  • 13.45 Őrségi Baráti Kör és Petőfi Sándor Népdalkör
  • 14.00 Mutassunk szamárfület! - Nagy Bandó András interaktív, verses-dalos műsora gyermekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek
  • 14.30 Romungro-fiúk
  • 14.45 Moldva Expressz
  • 15.30 Viszáki Asszonykórus
  • 15.45 Romungro-fiúk
  • 16.00 Eredményhirdetés a töksütőverseny, töklökő- és gyermek rajzverseny, valamint töklámpásfaragó versenyek alapján. "Legnagyobb és Legérdekesebb Tök" cím elnyerésének versenye, Tökkirály és Töklovagok megválasztása


Folyamatos programok:
  • 10.00-18.00 Játszóház: gyermekfoglalkoztató programok
  • 10.00-15.00 Gyermek rajzverseny - helyszíni nevezéssel
  • 10.00-15.00 Tökös ételek versenye - helyszíni nevezéssel
  • 10.00-15.00 Töklámpásfaragó verseny - helyszíni nevezéssel
  • 10.-00-18.00 Nyugat-pannon Vásározó Céh kézműves kirakodó vására
  • 12.00-13.00 Töklökő verseny
  • 13.00-14.00, 15.00 Tökmagolaj préselés
  • Kerámia égetés
  • A Szamárfül Kiadó sátránál Nagy Bandó András dedikálja könyveit
Gasztrosátor
  • 12.00-17.00 Gasztronómiai bemutatók
Körterem, Nemzeti park épülete
  • 13.00 - 17.00 Fórumok a töktermesztésről, ökogazdálkodásról
  • Nyugat-Pannon ökoklaszter bemutatkozása
  • Muraszombati Nyugdíjas Egyesület "Mozaik" Képzőművészeti Szekciójának kiállítása
  • 18.30-tól Töklámpás felvonulás, utána Táncház a Teleháznál.
Népi Mesterségek Műhelye Egyesület - Őriszentpéter, Városszer 95.
  • kemencés sütés
  • kézműves bemutatók (csuhé, fazekas, szövés)

Őrségi Teleház - Őriszentpéter, Városszer 116.
Alternatíva - Természetesen, Őrség!
  • 10.00-18.00 Bio termékbemutató
  • 10.30-13.00 Alternatív megoldások - előadások
  • 15.00-17.00 Kulturális előadások
  • 20.00 Tánc a tűz körül

Zala Parti Betérő Pizzéria - Őriszentpéter, Kovácsszer 2.
Vadpörköltfőző verseny
  • 10.00 Tűzgyújtás, a vadpörköltfőző verseny megnyitója
  • 10.30 Albert Attila fazekas termékeinek bemutatása, vásárlási és korongozási lehetőség
  • 11.00 Tájjellegű vadból, tökből készült ételek bemutatása, kóstolása
  • 14.00 Vadpörköltfőző verseny eredményhirdetése
  • 15.00 Kulturális műsorok: néptáncegyüttesek, népdalkörök
  • 17.00 Apostol Együttes élő koncertje a sörsátorban Belépő: 1500,- Ft, 14 év alatt diákjeggyel: 500,- Ft


  • 20.30 Távcsöves csillagászati bemutató

A hegyhátsáli Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány amatőr csillagászainak közreműködésével. Gyülekező: 20.00-21.30

Szalafő

  • Jakosa porta - Csörgőszer 16. - A tökmagolajütés néprajzilag hiteles bemutatása

  • Ferencz-porta - Templomszer 11. - Házi tejtermékek kóstolója és vására







10.00-16.00 Folyamatos programok:



  • Kézművesek bemutatkozása (fazekas, kosárfonó)
  • Íjászati lehetőség - Tökíjász verseny
  • Tökmagpirítás (tökmagolaj vásárlási lehetőség)
  • Biotermékek bemutatója, kóstolási lehetőség (méz, bio üdítőitalok, biobor, hajdina, szárított vargánya)
  • Gasztronómiai bemutató szlovén vendégszakáccsal
  • Őrségi tájjellegű töktelek kínálata a pityerszeri Pajta Büfében egész nap
  • 12.00 Szüreti felvonulás - Szalafő község lakosainak szervezésében Pityerszeri szőlőszüret, mustkészítés Zene: Vörös Ferenc
2009. október 11.

Magyarszombatfa
  • Vadászati Kiállítás (egész héten)
  • Hagyományos őrségi ételek bemutatója
  • Fazekasház - hagyományos fazekasság bemutatása
  • Kati cukrászda - tökös-mákos és meggyes-mákos rétesek vására

Őrségi Teleház - Őriszentpéter, Városszer 116.
Természetesen, Őrség!
  • 10.00-16.00 Bio termékbemutató
  • 10.30-13.00 Alternatív megoldások: előadások
  • 15.00-16.00 Kulturális előadások
Őriszentpéter - Magyarföld
  • Kerékpáros teljesítménytúra
Kercaszomor
  • Hajdina és tönkölybúzából készült hagyományos őrségi ételek vására, kóstolója
2009. október második hetében

Velemér
  • Cipó Borozó - Bográcsos ételek és tökös-mákos rétes vására
  • Tradícionális bognárműhely megtekintése

Kondorfa

  • Vadkörte Fogadó - tökkel készült ételek

2009-09-21

A mákos "szalonnás" gombóc igaz története

Bocsátassék meg nekem, hogy parasztház témában írt naplómba bele-belecsempészek egy-egy gasztronómiai történetet, vagy receptet. Az igazság az, hogy talán akkor tudnék hetente újabb és újabb parasztházas történetet vagy cselekvést leírni, ha sűrűbben látogatnánk az Őrségbe, vagy ott helyben laknánk. A legutóbbi látogatásunk történetét már megírtam, azonban nem szeretném, ha blogom hetekig nem frissülne újabb írásokkal. Ezért szoktam néha írni a konyhai élményeimről, noha tudásban igen messze állok a tipikus gasztroblogok szerzőitől, de hobbiszinten azért elég jól sikerült próbálkozásaim vannak.
Akik rendszeresen olvasnak, biztos emlékeznek még arra, hogy augusztus 25-i bejegyzésemben leírtam, hogy Ircsi kolléganőmék szomoróci látogatásuk alkalmával -nem direkt módon- hogyan leptek meg bennünket: a szalonnasütésre nem a füstölt szalonnát, hanem a szilvalekvárt hozták el. Most vasárnap jött el az idő, amikor idehaza is meglátogattak bennünket, mivel a környékünkön akadt dolguk.

Megirigyelve Messzenéző Minyon által leírt, a kisfalusi szilvanapon készített rengeteg szilvás finomságot, megleptem őket a tőlük kapott "szalonnából" készített gombóccal, ami természetesen szilvalekváros mákos gombóc volt. Tipikus szilvásgombóc alaprecept, csak a gombócba a fahéjas szilva helyett az a bizonyos lekvár került, pirított zsemlemorzsa helyett pedig porcukros darált mákba lett forgatva. Mit mondjak: sokkal finomabb, mint az egyszerű szilvásgombóc, bátran ajánlom mindenkinek.


Azért, hogy teljes legyen az ebéd, legényfogó levest készítettem a gombócokat megelőzvén. Ez a leves nem más, mint egy kiadós ragu: kockára vágott sertéscomb, csirkemáj, sárgahüvelyű zöldbab, zöldborsó, burgonya, sárgarépa, zöldség és vargánya összetevőkből főztem levest, amelyet ízesítettem sóval, borssal, pici szerecsendióval és tárkonnyal, majd a végén behabartam tejföl, mustár és tejszín elegyével. Aki kipróbálja, annak jó étvágyat hozzá!

2009-09-16

Ünnepelünk

Éppen ma, három évvel ezelőtt, egy gyönyörű napsütéses szombaton mondtuk ki Lacával egymásnak a boldogító igent és fogadtunk örök hűséget.


Ilyenek voltunk...

Mivel ez a nap hétköznapra esik, ráadásul későn is érek haza az iskola miatt, így mi már jól előre ittunk a medve bőrére; még a múlt pénteken megünnepeltük az őriszentpéteri Bognár Étteremben.

Ez a házasság mindkettőnknek már a második. Érett korban találtunk egymásra és leltük meg a másik mellett a boldogságot, így bízom abban, hogy ez mindörökké tart.

"A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,

Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,

Jó szót, bátorítást, mosoly, hitet,

És sok sok önzetlen, tiszta szerelmet."

(Goethe)

(Aki kíváncsi és szeretne még több esküvői fotót látni, az itt megteheti!)

2009-09-15

A gazdasági épületről

Ez az épület mostohagyerek volt, mivel eddig nem sok szó esett róla. Azt tudjuk, hogy régebben egy nagy pajta kapcsolódott hozzá, amely lebontásra került. A falubéliek azt mondják, hogy a pajta a boltíveivel még szebb is volt egykor, mint maga a nagy ház. Az a hír is járja, hogy aki bontotta, az már megunta egy idő után, és azért maradt meg félig lebontott állapotában ez a kis épület. Mikor megvettük a házat, természetesen ez is feltérképezésre került: belül disznóólak lehettek egykor, de az alapterületét tekintve elég nagynak mondható, mert kb. 6 méter * 7 méter lehet. Igazából nem volt kialakult álláspontunk arról, hogy mit is lehetne vele kezdeni. Azt tudtuk, hogy a tetejét el kell bontani mindenképp, hiszen balesetveszélyes. A tavalyi nagy havazások alatt meg is rogyott rendesen, így épp itt volt az ideje, hogy történjen vele valami.
Szombaton reggel két fő baráti segítséggel nekiálltunk a bontásnak. A tetőn összecsúszott cserepek nagy része még igen jó állapotnak örvend, így azokat szép sorjában letároltuk.

Laca szeretne a nagy ház jobb oldalához, a pince elé egy úgynevezett előtetőt építeni, így talán a pince bejárata is védve lesz az időjárás viszontagságaitól, és a télire való tüzifát is lesz hol tárolni. Tehát a cserepekre a jövőben nagy szükség van. A tetőn lévő téglák - miután eléggé tönkretette őket a rengeteg eső - kupacokban lekerültek az út mellé. Terveink szerint arra még tökéletesen megfelelnek, hogy kirakjuk velük a kocsifeljáratot. Így talán egy picit könnyebb dolgunk lesz a felállással, hiszen az őszi-téli-tavaszi csapadékos időjárás miatt sokszor az autógumi egyharmada besüllyed a felázott agyagba. A bontott téglára amúgy is szükség van, mert a ház mellé szeretnénk egy kiülő placcot építeni, amelynek az alapzata ebből a téglából lenne.

Minden építőanyagot megpróbálunk újrafelhasználni a ház körül, egyedül az elkorhadt gerendákkal nem tudunk mit kezdeni, így azok valószínűleg elégetésre kerülnek, de nem a cserépkályhában, mert ezeknek már semmi fűtőereje nincsen.

Miután a tetőt elbontottuk, akkor kezdtük el nézegetni, hogy mit is lehetne kezdeni az épülettel. A födém betonból van, ráadásul belülről boltíves kiképzéssel és egész jó állapotban. Kár lenne érte, ha elbontanánk. Lakóháznak alacsony, mert a belmagassága talán 190 cm lehet, férjem éppen hogy elfér alatta. Másnap reggelre született meg az ötlet, hogyan hasznosítsuk a jövőben a volt gazdasági épületet: garázs és műhely lesz belőle. Az épület folytatásaként, a volt pajta helyére fából építünk egy úgynevezett nyári lakot, amelynek a tetőszerkezete teljesen egybeépül a jelenlegi épület tetejével. Ez a nyári lak arra fog szolgálni, ha rokonaink, barátaink, ismerőseink jönnek látogatóba, akkor ott fogjuk tudni őket elszállásolni. Egy szobát, egy zuhanyzót és egy konyhasarkot tervezünk majd kialakítani, elé pedig egy fedett teraszt. A tetőteret úgy tervezzük, hogy 2 pici háló beleférjen. Így az alsó helyiség nappaliként tud funkcionálni. Ezek a terveink, de szigorúan csak azután kerülnek megvalósításra, ha már a nagy ház teljesen készen van.

2009-09-14

Őszi programajánló

"... természetesen, Őrség!"
2009. október 10-11. - Őriszentpéter


A "... természetesen, Őrség!" elnevezésű programsorozat az őszi programok nyitánya az Őrségben. A tájegység környezeti és természeti adottságai mellett hagyományos termelési módok, a helyi feldolgozású termékek, a népi kismesterségek kerülnek előtérbe a kétnapos ökokiállítás- és vásár alkalmával, ahol megjelennek a helyi biotermelők, szolgáltatók, az alternatív gyógyászat művelői, a bioenergiai kezdeményezések képviselői és a "természetes" életmód hívei is - a tudatos cselekvőktől az érdeklődőkig - valamenyi korosztályból. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága kiegészítő programként tájismertető túrákat is indít.




VI. Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál


2009. október 10. - Őriszentpéter, valamint kapcsolódó programokkal az Őrvidék több települése

Az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál minden év október közepén kerül megrendezésre. A rendezvény célja az Őrség társadalmi és művészeti értékeinek bemutatása. Egész napos gyermek- és felnőtt programokkal várják a szervezők az idelátogatókat.


A népi játékok és művészeti bemutatók forgatagában megismerkedhetnek a tök helyi kultuszával, a humoros vetélkedőkön pedig minden korosztály megmérettetheti magát. A fergeteges előadások és tökcsoda teremtmények megtekintése közben a vendégek tökből készült ételspecialitásokat kóstolhatnak meg. Ízelítő a programokból: a legszebb és legnagyobb tök versenye, tökkirály választás, töklökő verseny, tökszínház, tökmagolaj-ütés, töklámpás felvonulás, vásár, táncház.










2009-09-06

Gasztronómiai kitérő

Olvasóim engedelmével ezúttal egy poszt erejéig elcsábulok a gasztronómia világába. Nagy ritkán volt már arra példa, hogy máskor is megtettem, mert szeretek főzni és szeretek gasztro-blogokat is olvasni. Mivel szombatra az időjáráselőrejelzés rossz időt jósolt, így úgy gondoltam, hogy a konyhában fogok valami finomat alkotni. Én személy szerint nagyon kedvelem a leveseket, kedvenceim a gyümölcsleveseken kívül a tejszínes, tárkonyos raguk, vagy a krémes zöldség levesek. Most úgy gondoltam, hogy egy egyszerű, tárkonyos, tejfölös krumplileves lesz a nyerő.

1 fej hagymát felkockáztam, majd a lábasban kevés olajon üvegesre pároltam. Megszórtam pirospaprikával, majd felöntöttem vízzel. A felkockázott krumpli és a zeller ezután került a lábasba. ztam, borsoztam és nem sajnáltam belőle a tárkonyt sem. Miután a zöldségek puhára főttek, 2,5 dl tejfölt egy kevés tejszínnel és a levesből apránként kimert forró lével (így elkerülhető a tejföl csomósodása) simára kevertem, majd beleöntöttem a lábasba. Még egyszer felforraltam az egészet, majd a legvégén 1 evőkanál francia tárkonyos ecettel ízesítettem.
Az eredmény a fotón látható.

Második fogásként muszakát készítettem. Ez egy kimondottan görög étel, és mivel férjemmel együtt nagyon szeretjük nemcsak a görög konyhát, hanem az egész országot is, így szívesen álltam neki. Persze ahány ház, annyi szokás, gondolom a muszaka-készítés is konyhánként más és más módon történik. Az én konyhámban így készült:
A muszaka elég macerás kaja, hiszen minden hozzávalót külön-külön előre meg kell sütni, vagy elkészíteni, és a legvégén egy tepsiben összesütni. Tehát a padlizsánokat felkarikáztam kb. kisujjnyi vastag szeletekre, a krumplit meghámoztam és azt is felkarikáztam. Az elősütésben az olajsütő nevű háztartási gépem nyújtott hathatós segítséget: kosarában kilónyi zöldség is elfér és viszonylag rövid idő alatt meg is sül. Külön sütöttem a padlizsánokat, külön a krumplit. Otthon volt még patiszonom is, így azt is megtisztítottam, felszeltem és elősütöttem. Természetesen mindegyik zöldséget papírtörlőre szedtem, hogy megszabadítsam őket a felesleges olajtól. Közben a wokban pici olajat forrósítottam, felkockáztam egy vöröshagymát, üvegesre pároltam, majd rádobtam a másfél kilónyi sertés darálthúst. Fehéredésig sütöttem, közben szorgalmasan kevergettem. ztam, borsoztam, majd elkevertem egy doboz paradicsompürével, és tartalék lángon, lefedve tovább pároltam az egészet. Ízesítettem még bazsalikommal és oregánóval. Amikor a hús puhulni kezdett, levettem a fedőt, és addig pároltam, amíg a levét el nem főtte. Már csak a besamell mártás volt hátra: kevés vajat olvasztottam, lisztet szórtam rá, majd apránként felöntöttem tejjel és tejszínnel. ztam, borsoztam, és kevés szerecsendióval ízesítettem. Mikor besűrűsödött, akkor szórtam bele reszelt sajtot. Miután levettem a tűzről, elkevertem benne egy egész tojást.
Most már csak az összeállítás volt hátra: egy nagy tepsit vékonyan kivajaztam, majd rétegezve tettem bele az előre elkészített hozzávalókat: a krumplival kezdtem, majd rásimítottam a darálthúst, aztán jöttek a padlizsán és patiszon szeletek, majd nyakonöntöttem a sajtos besamellel. Mindezek után megszórtam reszelt sajttal, majd beraktam a sütőbe és kb. 50 perc alatt összesütöttem.
Desszertnek almás-mákos pitét készítettem. Kiindulásként Limara kitűnő almás pite receptjét vettem elő, mindent a recept szerint csináltam. Annyi különbséggel, hogy a töltelékbe darált mákot és mazsolát is tettem. Az eredmény fantasztikus lett.
Sajnos mérni sosem szoktam. Többen kértek már receptet tőlem, de az arányokkal bajban vagyok. Én a magam és családom szája íze szerinti mennyiségeket már megszoktam, sosem méricskélek, mindent csak szórok és mindenből annyit, amennyit gondolok. Egyszer még kislány koromban, amikor a hosszú nyarakat falun töltöttük a nagymamámnál, érdeklődtem tőle, hogy egy bizonyos ételbe mennyi fűszert, vagy egyéb más dolgot kell tenni. Ő csak ezt mondta: "Hát annyit kislányom, amennyit gondolsz." Megfogadtam a tanácsát...

2009-09-03

Nem találom magam...

... illetve a blogom igazi arcát. Akik olvasnak, azoknak biztosan feltűnik a mostani design-váltás. Kénytelen voltam váltani, hiszen az előzőben nem jelent meg a dátum, az, hogy ki a szerző, picik voltak a betűk (a felkínált lehetőségből, ha nagyobbra váltottam, az meg túl nagy volt - ergo: nekem semmi sem jó). Így inkább más után néztem. Bár azért hozzáteszem, hogy az előző template fenyőerdős hátterét - amely olyannyira jellemző az Őrségre - nagyon sajnálom. Még Hédi ajánlott augusztus elejei bejegyzésében egy nagyon jó kis oldalt, ahonnan millió blog-sablont lehet letölteni, ez is és az előző template is onnan van/volt. Lassacskán talán magamra lelek... bár Szomoróc rettenetesen hiányzik.