2010-12-28

Év végi mérlegelés

Nevezhetnénk egyfajta számadásnak is, de számviteli szakemberként maradnék a mérlegnél, ahol is az egyik oldalon az eszközök (aktívák) másik oldalon pedig a források (passzívák) szerepelnek.

Ebben az évben a legfőbb projektünknek mindenképpen az ideköltözés tekinthető, amelyet viszonylag rövid idő alatt abszolváltunk. A ház vonatkozásában sok minden elkészült, pld. a kiskonyha felkövezése, a fürdőszoba burkolása-festése, mindkét előszobánk burkolása-festése. A ház körül elkészült mindkét oldalon egy-egy előtető, ahol a téli tüzelőt s miegymást tárolunk, a nyár végére egy fából készült, nádfedél borítású kiülő, mellette pedig a kültéri búboskemence. Mindenképpen nagy beruházásnak mondható, hogy rácsatlakoztunk a falusi csatornahálózatra is. Mivel a pincénkben a rengeteg csapadéknak köszönhetően állandósult a 20-30 cm-es, de volt, hogy fél méteres belvíz, ezért Lacának meg kellett oldania a pince víztelenítését. Ez kezdetben egy búvárszivattyú segítségével történt, aztán rájöttünk, hogy valami komolyabb megoldást kell eszközölnünk. Így történt az, hogy Laca némi jószomszédi segítséggel kiásott egy árkot a pincéből a nem használt (víztelen), 12 méter mélységű kútig, amelyet ügyesen becsövezett, így ami víz megjelenik a pincében, az azonnal ki is tud folyni a kútba. A gazdasági épület körül is történtek munkálatok: le lett szigetelve a teteje, fel lett falazva a kidőlt sarokpillérje, az eleje egy része el lett bontva, ki lett hordva a rengeteg szemét és szét lettek bontva az egykor állatok elválasztására szolgáló betonfalak. Az alját téglával kiraktuk, így a személyautónkkal kényelmesen be lehet állni (még én is be tudok! :-)). A fele részét Laca berendezte műhelynek, és helyet kapott benne a háromkerekű ZDK motorunk is. Közben a kertet is rendezgettük, bár az még sok munkát igényel, hogy igazán mutatós legyen.

Talán ennyi ami történt, illetve amit csinálgattunk 2010 évben. Emberi kapcsolatok terén is történtek változások, talán több jó, mint amennyi rossz: még közvetlen az év elejére (illetve a 2009-es év végére) tehetjük, hogy egy eddig barátnak hitt ismerős (családostúl) többé nem jelentkezett, telefonjainkat nem vette fel... ezt egyrészt némi veszteségnek könyvelem el, másrészt pedig nem volt annyira régi a kapcsolat, hogy a szívem szakadna érte, de mindenesetre bánt a dolog. Viszont ennek ellentételezéseként megemlíthetem, hogy a faluban is egyre több ismerősre - akik között barátok is akadnak - tettünk szert. S hogy ne menjek messzire, itt a blog kapcsán is történt nem egy megkeresés, sőt, a blognak köszönhetően volt személyes látogatás is, amelyek nagyon jól estek és szívből örültem és örülök is minden jó szónak, megkeresésnek.

2011-es terveink: vannak, de mindenképpen az anyagi lehetőségeink szabnak határt. És most a forrás oldalon igen csak hiány mutatkozik azzal, hogy egyelőre mindketten munkanélküliek vagyunk. Hiszem és tudom, remélek és bízom abban, hogy ez az állapot csak átmeneti. Mindent megteszünk azért, hogy munkahelyünk legyen és reménykedem abban, hogy a szorgalmas álláspályázgatásoknak meglesz az eredménye.

Tehát a terveink a jövőre: a házon belül folytatnunk kell az ablakok mázolását, és nem ártana már egy tisztasági festés sem. Amit nagyon szeretnék, hogy meg legyenek: a kilincsek. Viszont amiket kinéztem, párja legalább 7 ezer Ft, amiből kell 6 pár. Most ez egy kisebb vagyonnak számít nálunk. Már az idén megrendeltük a kábelTV, internet és telefon szolgáltatást, amely reményeim szerint talán januárban beszerelésre is kerül. A három közül leginkább az internet hiányzik, hiszen a jelenlegi mobilinternet nagyon lassú, oldalakat nem tölt be, sokszor használhatatlan. Szeretném, ha a ház előtti lépcső be lenne burkolva, a gránitkő már meg van hozzá, tavasszal csak Lacám kedvének kell megjönnie a lerakásához. A gazdasági épület (garázs és műhely) külső-belső rekonstrukciós munkálatait is tovább kell folytatni, illetve a kisteherautónknak tervezünk az épület mellé egy féltetőt megépíteni. Ami nem tűr halasztást, az az útunk a köves úttól a házig, illetve a garázsig. Ugyanis esős időben képtelenség közlekedni rajta nem csak hogy gyalogosan, de még a járműveink is belesüppednek a felázott, agyagos talajba.
És utoljára hagytam a kertet. Szeretném a virágállományomat tovább gyarapítani. Már az idén nyáron is nagyon szép látványt nyújtott a rengeteg leander, muskátli és petúnia, ezeket szeretném gyarapítani, továbbá egy kis konyhakertet is szeretnék kialakítani, ahol egy pár tő paradicsom, zöld paprika, uborka, tök megterem. Ez az agyagos talajnak köszönhetően nem biztos, hogy első évben sikerülni fog, de legalább megpróbálom.
Távolabbi terveinkben szerepel 3-4 kecske tartása is, hát erre nem mernék mérget inni, hogy a tavasszal meg is valósul.

Hát ennyi lenne... remélem, a jó Isten velünk lesz és segíti terveink megvalósítását!

2010-12-23

Boldog Karácsonyt!




Áldott, békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket
és boldog új esztendőt kívánok
minden kedves Olvasómnak!

2010-12-17

Az idei fenyőnk

Tegnap megtörtént a nagy fenyőfa választás. Az idei fenyőnk sem másabb, mint az eddigiek: számomra lényeges, hogy mindenképpen töves legyen, mert nálunk vágott fenyő szóba sem jöhet. Ugyanis képtelen lennék elviselni a gondolatot, hogy az én ünnepem szebbé tétele miatt kell meghalnia egy fenyőfának. Így ez a legfontosabb szempont, praktikussági okok miatt pedig leginkább ezüstfenyőt választunk. Az ezüstfenyő lényegesen strapabíróbb úgy a szobai hőmérséklet elviselése, mint a kiültetése utáni életképesség tekintetében. Egyik évben norman fenyőt vettünk, de sajnos hiába vigyáztunk rá, hiába ültettük ki, nem bírta és elpusztult. Ezek a töves fák eleve nem túl magasak, talán egy méter körüliek. Viszont az idén fele annyiért sikerült megvennünk a méternél egy picivel nagyobb fenyőt, mint tavaly Pesten, amely még nem volt egy méter sem. Az ünnepek után Vízkeresztkor elbontjuk a karácsonyfát, gondosan ügyelünk arra, hogy a meleg szoba után ne rögtön közvetlenül a hidegbe kerüljön ki, hanem legyen némi átmenet, és ahogy az időjárás kicsit enyhébbre fordul, már ültetjük is ki a kertbe. Így még sok-sok évig gyönyörködhetünk benne, gazdagítva ezzel környezetünket is.

2010-12-14

Végre-valahára...

... két év után elkészült a fürdőszobánk! Nehéz szülés volt ez Laca részéről, tőlem pedig óriási kitartást és türelmet követelt az ügy, mert úgy láttam, hogy minden fontosabb volt a fürdőszobánál. Mondjuk egy cseppet sem csodálkozom rajta, hiszen amikor megvettük a házat, már akkor az egyetlen helyiség volt, ami csapnivalóan nézett ki. Funkcionálisan nem volt vele baj, sőt a tavalyi nagy hidegekben, amikor -7 fokot mértünk a házban, el sem fagyott egyetlen vízvezetékünk sem, de esztétikailag maga volt a borzalom. Akkoriban Laca nagy elánnal nekiállt, össze- és beszerelte a zuhanykabint, kicseréltük a WC-kagylót, sőt fel is csempézte a falakat, mi több: az aljzatot is félig-meddig lelapozta. Mivel tavaly nem laktuk még a házat, a nagy hidegekben egymás után potyogtak le a csempék a falról, a feltett járólap sem volt egyenes (mivel egy 111 éves parasztháznál a falak sem egyenesek), és ezektől a látványoktól Lacámnak teljesen elment a kedve a további munkálatokat illetően. És akkor még nem beszéltem a mennyezetről... Aki jött hozzánk látogatóba, annak nem szívesen mutogattuk a ház ezen részét, mindig úgy szereltem le őket, hogy ez még felvonulási terület, de voltak a nyáron/ősszel ittalvós vendégeink, így hát azok elől nem igazán lehetett bújtatni a helyiséget, mivel mindenkinek vannak alapvető szükségletei, amelynek színterére a fürdőszoba hivatott. Nos hát férjem-uram nagy nehezen nekilátott rendbehozni a fürdőszobát, de a végére már elfogyott a türelme és a fugázásnál már bizony nagyrészt én kellettem. A mennyezetet egyelőre álmennyezettel oldottuk meg, amit nem tudunk, hogy meddig tart, de tavasszal/nyáron tervezzük mindkét helyiségben a mennyezet belambériázását.

2010-12-10

Aktuális időjárás-jelentés

Itt az Alpok-alján tisztára megbolondult az időjárás. A múlt héten ilyenkor 40 cm-es hó hullott, alig lehetett közlekedni. Zalaegerszegre egy állásinterjúra is Laca vitt fel, tekintve, hogy én nem vagyok egy gyakorlott vezető. Míg a Zala megyei utak többsége le volt sózva és nagyjából le volt takarítva, addig nálunk Vas megyében a megyét jelző táblától mintha egy más világba csöppent volna hirtelen az ember. Az utak vastagon havasak, az autók által lejárt rész síkos volt, a közlekedést a hó súlyától az úttestre kidőlt fák nehezítették. A hét elején a nagy hó szinte egy nap alatt eltűnt. De lett helyette nagyon frankón csúszó, bokáig süllyedős agyagos sár, tetézte ezt a két napig tartó kiadós esőzés is és a +15 fokos hőmérséklet. Ma reggel viszont megint csak hullt a hó, amit kezdetben nem is gondoltam volna komolyabbnak, így egy szomszédasszonyom társaságában autóval indultam Őriszentpéterre vásárolni. De mire odaértünk, már 5-6 cm-es is volt és folyton-folyvást szakadt. Így megtörtént az első havas vezetésem is, szerencsére jól vizsgáztam belőle. Aztán dél felé kisütött a nap és elállt a hóesés. Holle anyó most is alapos munkát végzett, a friss hó csak úgy szikrázott a déli napsütésben.

2010-12-05

A második gyertya


Az idén rendhagyó adventi asztaldíszt készítettem. Nem a szokásos kerek, szalmakoszorú alapra díszítettem, hanem még a nyáron kedvenc fazekasmesterünktől beszereztünk egy adventi tálat, és egy szivacs segítségével abba tűzködtem mindenféle örökzöldet. Az adventi tál lényege, hogy körben négy kis gyertyatartója van, a tál közepe pedig mélyített. Abba vizet öntöttem, amit a szivacs jól fel is szívott, így frissen tudom tartani a növényeket. Ha esetleg a rendszeres locsolás ellenére karácsonyig a növények így sem tartanának ki, akkor az elszáradt növényt bármikor ki tudom cserélni egy frissebb ágra.


Boldog gyertyagyújtást kívánok!