2011-05-08

Kemencés nap



Szombaton megsütöttük az első igazi kenyerünket! Budapestről érkeztek hozzánk barátaink, és együtt próbáltuk ki a még novemberben elkészült kemencét. A búbjában kenyeret, a grillező részén pedig finom husikat sütögettünk. Jó idő lévén szinte egész nap a szabadban voltunk, élveztük a verőfényes napsütést, és a kemence irányából áradó finom illatokat. A sült hús mellé görög salátát készítettem és befejezésül csipkebogyó borral öblítettük le az ebédet.


Egy hete Laca már próbálkozott a kenyérsütéssel, amely még nem volt az igazi (de attól még hipp-hopp elfogyott). Ezt is tanulni kell, kitapasztalni, milyen legyen a tészta, meddig keljen, meddig fűtsük a kemencét, meddig süssük a kenyeret... sok-sok összetevője van egy ilyen kenyérsütésnek, amely mind befolyással bír az eredményre. A mostani kenyereink igazán jól sikerültek, helyes kis cipók lettek, és nagyon finomak. Rájöttünk, hogy egy ilyen kenyérsütési akciót szinkronba kell hozni egyéb más kemencés tevékenységgel is, hogy megfelelően ki legyen használva a felfűtött kemence. Gondolok itt pld. akár egy székelykáposzta főzésre, vagy más kelt tészta vagy sütemény sütésre, gyümölcs aszalásra... stb. A grillező részén akár kürtös kalácsot is lehet sütni. Próbálkozni kell, hogy minél több tapasztalatot szerezzünk, hisz a gyakorlat teszi a mestert. Lehet, hogy minket ezek után már nem igen fog érinteni a kenyéráremelés?





És a főszereplő: amely most már nem csak kert dísze: