2013-03-30

Húsvét


A kalácsok épp az imént sültek ki, így ezzel a fotóval kívánok minden kedves Olvasómnak nagyon boldog húsvéti ünnepeket!



2013-03-24

Megkecskésedtünk!

Négy gidával lettünk többen a hétvégén! Ivarukat tekintve sajnos mind a négy bakkecske, így nem adtunk nekik nevet sem, mert valószínűleg meg kell válnunk tőlük. Bizakodtunk a gödölyékben, de hát így hozta az élet. Majd megpróbáljuk becserélni őket más jószágra, mert bakkecskét nem igen vesznek a kecsketartók. A gazdának a gödölye a boldogság, hiszen abból majd anyakecske lesz, amely termeli a tejet. A bakból elég egy is, igaz nálunk eddig kettő volt, de Csillag még elég fiatalka. Először Mici hozta világra kis porontyait, ráadásul legelés közben, a villanypásztorral kerített területen. Pénteken olyan szép idő volt, kihasználva ezt, elmentünk a kuttyokkal egy nagyot sétálni, és mikor visszafelé jöttünk, a házat közelítvén férjem fedezte fel a két kis jószágot Mici közelében. Másnap hajnalra Vadóc is életet adott két gidának, amit előre sejtettünk, hiszen amellett, hogy külső jegyei is vannak az ellést közvetlenül megelőző állapotnak, tudtuk azt, hogyha az egyik ellett, akkor "húzza" maga után a másik vemhes kecskét is, így nem ért bennünket váratlanul. Mici kicsinyei közül az egyik igen gyengécske, nem szopik, és a tejet sem akarja elfogadni cucliból. Eddigi tapasztalataink alapján valószínűsíthető, hogy nem sokáig húzza szegény, pedig Lacám megtesz érte mindent. Vadóc kisgidái közül az egyik gida hátsó két lába nagyon össze-vissza áll, viszont napról-napra egyre erősebbnek tűnik. Hát meglátjuk, mi lesz velük. Viszont beindult a kecskefejés is, így a sajtkészítés is. Húsvétra saját kecskesajtunk lesz!
Fotókat sajnos még nem csináltam, mert igen rosszak az ólban a fényviszonyok, viszont ha túl jutunk ezen a kezdeti nehéz időszakon, és az időjárás is úgy akarja, hogy ki lehessen engedni a piciket a karámba, akkor mindenképpen pótolom. Ja, és majd elfelejtettem: ma, március 24-én már éjjel óta szakad a hó, és meg is marad. Ez aztán végképp lehangoló!

2013-03-19

Kert-tervek

Miután március közepe van (bár az időjárás erre jócskán rácáfol) ideje elgondolkodni  azon, hogy mit és hova szeretnénk veteményezni. Noha a tavalyi veteményessel nem sűrűn dicsekedhettem, most megfogadtam, hogy sokkal több időt és energiát fogok belé fektetni. Szabályosan felverte a gaz a veteményt, hiába no, a kapálás, gazolás nem az erősségem. Ennek ellenére tavaly volt hagymánk, fokhagymánk, borsónk,  karalábénk, és még sok-sok zeller, sárgarépa, petrezselyemgyökér, bab, cékla, krumpli, takarmányrépa, káposzta,  és végül jó sok paprika. Hiába ültettünk paradicsomot, egyetlen szemet sem sikerült épen, egészségesen leszüretelni a tövekről, mert mind megtámadta az a bizonyos barna foltos kór. És addig, amíg két évvel ezelőtt még zölden le tudtam szedni és zöldparadicsom lekvárt főzni belőle, tavaly már zöldkorában barna foltos lett, így se lekvár, se paradicsom... (pedig nem is a két évvel ezelőtti helyére ültettem). Hiába ültettünk tököt és uborkát, sajnos nem lett semmink, a töknek csak a zöldje volt nagy, elnyomott maga körül mindent és mire elkezdte volna nevelgetni a kis tököket, bejött a fagy. Későn virágzott, egyáltalán az uborkával együtt nagyon rossz helyre került. Vetettünk tavaly kukoricát, azt pedig a madarak szemezték ki, így csak a zöld szára és levele került a kecskék által hasznosításra. Volt még napraforgónk, na azt meg az arra járó túristák vették célba, gyönyörűen levágták a nagy napraforgó tányérokat. Érdekes felfogás, nekem eszembe sem jutna más terményét /virágát leszedni, vagy ha mégis olyan ellenálhatatlan vágyat éreznék valami után, hát biz'a nem lennék rest kinyitni a számat és kérni...

Az idén jókora csokorba gyűjtött tervvel várom már azt a bizonyos időpontot, amikor is a föld felszárad és végre rá lehet majd menni  megművelni, utána pedig elkezdődhet a veteményezés. Mostani állapot szerint lábszárközépig süllyedünk a sárba. Van egy öreg Robink, talán ő a segítségünkre tud lenni, hisz 200 nm nem túl nagy terület. Tavaly volt szántva és boronálva, az idén elég lesz a robizás. Legalábbis én így gondolom. A kecskéink és malacaink gondoskodnak a föld szerves trágya szükségletéről. Aztán jöhetnek az ágyások. Most kisebb ágyásokat tervezek, köztük szélesebb utakkal, átjárókkal, így tagoltabb, átláthatóbb és szerintem jóval kezelhetőbb lesz majd a veteményes. Most is szeretnék egy pár tő kukoricát, de azt kizárólag a szomszéd felöli kerítés mentén, takarás céljából. És akkor következzen a felsorolás: paradicsom (a tavalyi kudarc ellenére csakazértis!), paprika, hagyma, borsó, krumpli, kevés petrezselyem, kevés sárgarépa, zeller, kevés karalábé, bab (fejtőbab és sárgahüvelyű zöldbab), uborka, tök, padlizsán, kerék répa, takarmány répa (a nyuszik és a kecskék kedvéért), cékla. Kert a kertben: szeretnék a veteményesen belül egy fűszer- illetve gyógynövényes kiskertet is, aminek a fő növénye a citromfű és a menta lesz. Tavaly sok üveg szörpöt készítettem ezekből a növényekből, de sajnos nem eleget!
Ennyit a veteményesről.

Nagy vágyam, hogy legyen egy rózsakertem, közvetlen a ház előtti részen, a kútház mellett, ahol most még a méterfa van halomba rakva (de már Lacám elkezdte a terület kitisztítását). A rózsának meleg, napsütéses, szellős hely szükséges, és szerintem amit kinéztünk, az kiválóan alkalmas lesz rá. Futórózsát is szeretnék közvetlenül a ház sarkához, hogy majd idővel 2-3 méter magasra futva beborítsa a ház sarkát. (Mennyire jól fog mutatni a hófehér fal előtt!). A tavaly elkezdett sziklakertemet is szeretném tovább fejleszteni még több növénnyel. Kíváncsian várom, hogy a múlt ősszel beszerzett kiviknek hogy sikerült a telet átvészelniük, mert eddig még semmi rügykezdeményt nem láttam rajtuk, ugyanilyen állapotban van a fügénk is. Lacától nőnapra kaptam egy csodálatos hortenziabokrot, ami még a fürdőszobában várja a melegebb napokat, a fagymentes éjszakákat. Elterveztem, hogy most nem fogom kiültetni, hanem egy nagy cserépbe ültetve lesz a kert dísze, ugyanis amit két éve kiültettem, az egész nyáron csak vegetált, most meg úgy néztem, hogy el is fagyott. Vettem már több csomag egynyári virágmagot is, amelyek -ha kikelnek- üde színfoltjai lesznek majd a kertnek. Kedvenc növényem a bougainvillea, nagyon szeretnék majd egyet, hátha sokadszori próbálkozás után sikerülne felnevelni. És természetesen ott vannak a már általunk telepített cserjék-bokrok: jázmin, japánbirs, rózsalonc, kerti mályva, kékszakáll, boglárkacserje, ezeket mind-mind napról-napra figyelem, hogy miként változnak, láthatóak-e már az élet jelei? A magnólia fáim is remélhetőleg hamarosan virágba borulnak, addig pedig a tavaszi hagymások növekedését és virágzását figyelem és nagyon várom a jobb időt... 

2013-03-10

Tavaszi tőzike

Tegnap tőzike túrán vettem részt, amelyet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága szervezett a Körmend-Horvátnádalján található Dobogó-erdőben. Ez az erdő a Pinka és a Rába között, ártéren terül el és arról híres, hogy ilyenkor kora tavasszal 15 millió tő tavaszi tőzike virágzik benne. A tavaszi tőzike hagymás növény, hasonló a hóvirághoz, de valahogy nekem mégis sokkal szebbnek tűnik. A tőzikének van egy nyári változata is, amely attól különbözik a tavaszitól, hogy egy száron 2-3 virág található és április után nyílik. A tőzikén kívül még nyugati csillagvirág is nyílott. Mindhárom növény védett.
 


Tavaszi tőzike - magányosan

Nyugati csillagvirág

Ennyi szépség egy helyen...



 
Egy hete még szinte víz alatt állt a terület, így a túra is rövidebb volt a megszokottnál, a meghirdetett 4 km helyett kb. csak 2 km-es lett. Viszont olyannyira lápos, saras volt az erdőalja, hogy a túra végeztével nem győztük csizmáinkat megtisztítani. Az erdő egy részén nagyon óvatosan lehetett csak haladni, hogy még véletlenül se tapossuk el a tőzike töveket. Ahogy beljebb haladtunk az erdőben, egyre sűrűbben nyíltak a virágok, így olyan hatást keltett, minta  az erdő alja virágszőnyeggel lett volna beborítva. Gyönyörű volt!
 

2013-03-09

Napsugár

Napsugár nevet kapta az egy héttel ezelőtt született kiskecske. Az FB-n kaptuk a javaslatot a gida nevére, egy volt kolléganőm a keresztmama. Napsugár életerős, nagyon szép kiskecske, jól szopik, és ugri-bugri, mint általában az ilyenkorú gidák. Szeretettel várjuk a következőt!
 

 

2013-03-03

Kezdődik!

Tényleg itt a tavasz! A madárcsicsergéses, napsütéses időn kívül mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megkezdődtek nálunk a kecskeellések. Mókus lett az első, amelyik megfialt egy kislány gidát. Mókusnak ez az első ellése, így kicsit jobban oda kell figyelnünk arra, hogy teszi-e a dolgát rendesen. Ezek a fotók a gida 5 perces korában készültek, még tisztogatásra vár.
 




Mókus ellésére nem is számítottunk, viszont Laca pont tegnap említette, hogy olyan furcsa nagy a hasa. És ma ahogy ment a karámba, hogy kiengedje a kecskéket legelészni, akkor vette észre, hogy Mókusból már kint van a kisgida feje és két mellső lába. Természetesen a szülés további részében is segített Mókusnak, gyengéden megfogta a két kis patáját és óvatosan húzta kifelé. Könnyen ment ez a szülés, most már csak azt kell figyelnünk, hogy a kisgida rendesen szopjon.
 
A következő talán Mici lesz, aki az első kecskénk volt tavaly, és márciusban két kis gidának adott életet. Reménykedünk, hogy talán most is két kisgidája lesz. Azután Vadóc és Picur is sorra kerülnek. Izgalmas napok, hetek elébe nézünk!