2012-01-28

Az új lakók





Ödön és Mici új lakótársakat kapott két anyakecske személyében. Abban a faluban, ahol dolgozom, egy ott élő idősebb nénitől kaptuk őket, mert már nem tudja annyira a gondjukat viselni, így ránk bízta. Nem fiatal már egyik sem, Rozi igencsak benne van már a korban, hisz a néni szerint 8 éves, a lánya Linda 4 éves és már volt egyszer gidája. Szeretnénk még kecskéket, hisz két kecske nem kecske, most már négyen vannak, az már valami... de még mindig nem elég! Lacával már el is terveztük, hogy milyen módon fogjuk a karámot megnagyobbítani, hogy legyen bőven helyük a jószágoknak. A tároló helyiséget már ki is űrítette, és leválasztja a garázstól, hiszen a jelenlegi "hálószobájukban" négyen már szűkösen férnének el.




Ödinek igen sajátos udvarlási technikája van, a két új jövevényt azonnal birtokba is vette.





Szépen gyarapodik az állatállományunk, tavasszal szeretnénk nyuszikat is, meg még tyúkokat és kacsákat is. Lassan egy igazi farmon fogunk élni, amit mindketten nagyon élvezünk.




2012-01-18

Kicsit aggódom...


... az időjárás miatt. Még ebben a szezonban nem esett egy csepp hó sem, és eső sem túl sok. Ha havas képet szeretnék, elő kell vennem az egy évvel ezelőtti fotókat. Hát ezért költöztünk mi az Alpokaljára? Annak idején, anno 2007. decemberében, amikor beleszerettünk az Őrségbe, több cm-es hóréteg borította a tájat... Igazából hidegnek sincs hideg, eddig talán a legalacsonyabb hőmérséklet -7 volt, még tavaly valamikor november vége körül. Ennek persze -főleg a fűtés szempontjából - örülni kéne, de én akkor is nagyon várom, hogy essen már végre egy kis hó! Nem csak a látvány miatt szeretném, hanem azért is, mert most van itt az ideje, és nem szeretném, ha esetleg márciusban kéne még havat lapátolni, amikor a veteménnyel kéne már foglalkozni.
Tavaly ilyen telünk volt:

2012-01-11

Elkészült a kecskeól


Több variáció közül tudtunk választani, már ami a kecskeól helyét illeti. Régebben a házhoz tartozott egy óriási, boltíves pajta, amit az előző tulajdonos lebontatott (nem győzzük e miatt ismeretlenül is szidni), és csak egy összeomlófélben lévő gazdasági épület maradt meg, amely egykor az állatok elhelyezésére szolgált. Sokáig nem tudtuk, hogy mihez kezdjünk az épülettel, aztán 2009 telén megrogyott a teteje és egy nap le is dőlt. Maga az épület viszont bivaly erős -boltíves beton födémmel-, így Laca lemondott az elbontásáról. Kitakarította, elbontotta az állatok elválasztását szolgáló falakat, felszedte a hídlásokat, és mivel több helyiségből állt, az egyiket berendezte műhelynek, a másikat tárolónak használjuk, a nagy helyiséget - az ajtónyílás megnagyobbításával - kineveztük garázsnak. Volt még egy kisebb rész is, amely le volt választva (itt tartottuk a kerékpárokat), innen egy faajtó nyílt a kertre. Az ajtó két részből áll, külön alsó és külön felsőrészből, amelyet ugyanúgy lehetett külön nyitni is. Emlékszem, egykor a vidéki nagyszüleim istállójának az ajtaja is így nyílt. Az épület tetejéről leszedtük a leomlott cserepet és az összedőlt gerendákat, kátránnyal leszigeteltük és azóta lapostetejű épületként üzemel.
Támadt egy gondolatom, mely szerint ki kéne használni az épületben rejlő lehetőségeket, nevezetesen a faajtós kis helyiséget, az pont elég lenne két kecske éjszakai tartózkodóhelyének. A nappali kifutójukat pedig az épület mellé terveztük közvetlenül. Az is két részből áll, plussz van egy fedett, zártabb rész is, ha le kell választani a bakkecskét az anya mellől, akkor azt is meg tudjuk oldani. A közeli fatelepen vásároltunk egy autónyi szélezetlen deszkát, és Laca abból építette a kecskéknek a kifutót. Így a régi gazdasági épület mára félig-meddig visszanyerte eredeti funkcióját.


2012-01-05

Az első fotók

Együtt

Mici




Ödön


Ödönről és Miciről. Úgy vettem észre, hogy Ödön a kameraérzékenyebb, Mici még szégyenlős egy kicsit. Lassacskán szokjuk egymást :-)), remélem, jóban leszünk.



2012-01-04

Megszaporodtunk!

Egyik nagy tervünk vált valóra tegnap este, amikor is két kecske érkezett hozzánk. Férjem egyik munkatársától vettük meg Ödönt, a 2 éves bakkecskét és Micit, az 1 éves anyakecskét, amely 2:1-ben (vagy 2:2-ben?) vétel volt, ugyanis kisgidát vár. Bájos pofijukkal azonnal meghódították a szívemet. Most a következő napokban igyekszünk kialakítani nekik a végleges helyüket, mert jelenleg az első éjszakát az autóm helyén, a garázsban töltötték.
Fényképekkel talán majd a hétvége felé tudok jelentkezni.

2012-01-02

Kálváriám az internettel

Legelőször is Boldog Új Esztendőt kívánok Mindenkinek! Röviden csak erre mifelénk: BOLDOGULJ!
Jó régen nem írtam már, de ennek egyetlen oka az, hogy képtelen vagyok az otthoni mobilinternetemet normális működésre bírni. Az internettel kapcsolatos problémáink az ideköltözésünk pillanatában keletkeztek. A faluban van ugyan ADSL, de hozzánk már "műszaki okok" végett nem tudják bekötni. Három szolgáltatóval is próbálkoztunk, mindhárom azt ígérte, hogy lesz internet. Aztán nem lett, mert a főszolgáltatónál már nincsen szabad kapacitás. A kedves főszolgáltató is pont egy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy nem csak internetünk, hanem vezetékes telefon és kábeltv is lesz egy csomagban, ebből csak SAT TV-nk lett, és egy óriási műholdas antenna a ház homlokzatán, amely csak rontja a képet. Marad a mobilinternet, itt is már a második szolgáltatót nyúzzuk, a harmadiknál, aki a kék színű hiper-szuper internetet kínálja az ország egész területén, pont a múlt héten jártunk. Mikor említjük, hogy hol lakunk, a hölgy nézi a lefedettségi térképet, örömmel mondja, hogy a falunkban tökéletes a lefedettség. Ha nem lett volna fülünk, akkor valószínűleg a szánk körbeszaladt volna a fejünkön, annyira nagyon örültünk. Aztán kicsit félve a kudarctól, de halkan megemlítjük, hogy mi az országhatártól kb. 600-700 méterre lakunk, erre a területre is vonatkozik? A hölgy viszi tovább a kurzorát a monitoron, és mondja, hogy Szomoróc... erre mi: igen, jó helyen jár, ott lakunk. Óhhh, hát itt már nincsen sajnos lefedettség, nézzék meg, egybefüggő piros ez a terület a térképen! Sőt, olyannyira nincsen, hogy nem is ajánlja, hogy elvigyük a mobilsticket 5 napos kipróbálásra, hiszen úgyis visszahoznánk. Puff neki, kár volt előre örülni. Az otthoni internetbe egész ünnepek alatt képtelen voltam hálózatot varázsolni, és ez sajnos nem csak az ünnepek alatt van így, hanem a szorgos hétköznapokon is, amikor mondjuk elektronikus kapcsolatot kéne teremtenem az APEH-es ügyfélkapuval. Így ezen alkalmakkor kénytelen vagyok leautózni a falusi IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) épületébe (milyen jó, hogy létezik ez az intézmény!), ahol a wifin keresztül a saját laptopomon még dolgozni is tudok, a férjem meg addig ping-pongozik az oda betérővel. De hát valljuk be, hogy ez csak szükség megoldásnak jó. Így hát továbbra is keressük, kutatjuk a lehetőségeket, hogy hogyan juthatnánk egy stabil internethez. A nyáron vezették a falu másik határánál az optikai kábelt, a szolgáltatónak most, december 31-vel kellett volna átadni, de ebből idén december 31-én sem lesz semmi. Hiszen sem az EON, sem a Magyar Telekom nem engedélyezi az oszlopainak a használatát, így nincs mire rákötni a vezetéket. Van még egy műholdas lehetőség, de majd az is csak később derül ki, hogy működik-e nálunk. Szóval kitartást ajánlok saját magunknak, egyszer csak ez a probléma is megoldódik...