2012-06-20

Jelentkezem...

Jelentem, még élek... jó rég nem írtam már, de ennek az az oka, hogy vizsgaidőszakom van, és nem igen érek rá most blogot írni, de leginkább arra nem, hogy a mobilinternettel hosszú perceket várjak, amíg egy oldal betöltődik (az e-mailjeimre pedig nem is tudok válaszolni sem, annyira gyenge).
De megint kecsegtető, reménytkeltő ajánlatot kaptunk a nagyságos Magyar Telekomtól, hogy végre lesz vezetékes internetünk. De hogy mikor? Azt győzzem kivárni...

Vizsga terén: mint ahogy azt már írtam, a számvitel nem sikerült, ismétlés októberben. Az adózás talán sikeredett, és ellenőrzésből az 5 órás vizsga holnap vár rám.
Az autóm is sikeresen levizsgázott tegnap, hol másutt, mint Budapesten. Az agyam megáll, hogy itt falun megélnek olyan vállalkozások, mint a szomszéd falubéli vizsgáztató autószervíz (legszívesebben ide írnám a nevét, de a negatív reklám is reklám), akik eleve olyan feltételeket szabnak a vizsgára bocsátáshoz, ami teljesíthetetlen. Csak egy rövid példa: az ABS lámpa a műszerfalon fel-fel villant, valami kontakt baja volt, erre a szervízes azt mondja, hogy cseréltessünk benne ABS pumpát, ami kedvezménnyel is 550.000,- Ft. Az autót, meg ha el akarnám adni, 200 ezret nem kapnék érte. Normális az ilyen ember???  Mellesleg ez egy extra dolog a kocsiban, ettől még tökéletesen működik a fékrendszere, és ABS nélkül is biztonságosan tud részt venni a közúti közlekedésben. Na de túl vagyunk rajta, kemény 180 ezrünkben van, hogy 2 évre megkaptuk a műszakit, na meg persze egy teljes napunkba került és 2*320 km-be.

Állataink jól vannak, ugyan a tyúkok kevesebb tojást tojnak, de gondolom, hogy ez a hőség számlájára írható. A tojáskeltetőben éppen félidő van, na még két hét és meglátjuk, hogy az 51 kacsatojásból mennyi kiskacsa lesz. Nagyon úgy sandítjuk, hogy Picur nevű hófehér kecskénk (Laca szülinapi kecskéje) hasas. A kiskecskéinket már leválasztottuk az anyjukról, így Micike napi másfél liter tejjel járul hozzá piciny sajtkészítő műhelyünk virágzásához, de egyelőre csak saját és vendégeink fogyasztására. A sajtok egyre jobbak, egyre finomabbak. Többfélét is kipróbáltunk, pld. az újdonság a metélőfokhagymás, isteni finom lett. De szoktunk zellerest, köményest, csilist, darált paprikást, kaprost, sima fokhagymást is készíteni. Eddig nem volt túl sok tejünk, de a mostani napi adaggal már 3 naponta neki lehet kezdeni a sajtkészítésnek.

A vendégeskedés azóta is tart... nem unatkozunk!

2012-06-04

Vendégjárás

Itt a jóidő, beindult nálunk a szokásos vendégjárás, aminek mi nagyon örülünk, hiszen ebből is látszik, hogy hiába költöztünk el 300 km-re, attól még gondolnak ránk és szeretnek minket.
A pünkösdi hétvégén kedves pesti barátaink jöttek el hozzánk. A paradicsom és zeller palánták mellett megleptek bennünket két kis teljesítményű, ám annál takarékosabb üzemmódú   "fűnyíróval" :-)



Így az állatállományunk két nyuszival gyarapodott.

Az elmúlt hétvégén kedves rokonaim látogattak meg: két unokatestvérem a férjeikkel és gyerekeikkel, és a keresztmamám is velük tartott. 9 embert már bajosan tudtunk volna elszállásolni, így kibérelték a három házzal odébb lévő két apartmant, így közel is voltunk egymáshoz és ők is kényelmesen elfértek. Tőlük egy hiper-szuper digitális kijelzőjű tojáskeltetőgépet kaptunk, pára- és hőfokmérővel, tojásforgatóval. Hát ezt rögvest ki kell próbálnunk, így Lacám szerzett 51 db indiai futókacsa-tojást és bele is pakoltuk őket a gépbe.


Hát hogy mi lesz a végeredmény, azt bő egy hónap múlva megtudjuk.

Vizsgák: Ismétlés a tudás anyja - tartja a közmondás, és hát sajnos a számvitel vizsgán elért 51 pontom kevés a boldoguláshoz, legalább 60 kellett volna. Így októberben ismételhetek... Sokat jártam iskolába, sőt, anno már "vén fejjel", 39 évesen kezdtem a főiskolát, de még egyetlenegyszer sem volt olyan, hogy ne sikeredett volna elsőre egy vizsgám. Nehéz ezt már ennyi idősen megtapasztalni, feldolgozni meg még inkább. Na de most a héten egy újabb akadályt kell legyűrnöm, így inkább arra koncentrálok. Csak ha belegondolok abba, hogy ha sikerül minden írásbelim, akkor július közepén már kezemben lehetett volna a mérlegképes bizonyítványom... minden kedvem elszáll a következő két vizsgától.

Ráadásul nemcsak én vizsgázom, hanem az autómnak is vizsgáznia kell(ett) volna már vagy 2 héttel ezelőtt. 16 éves a lelkem, és most érkezett el az idő, hogy ahová nyúl a szerelő, ott mindenütt már rohadást tapasztal. Ez kívülről nem látszik rajta, mert igen szemrevaló jószág, de már a gatyámat is ráfizettem a sok alkatrészre. Így elmondhatom, hogy az elmúlt hét nem kimondottan az én hetem volt. Remélem, hogy a sok rossz után jönnek a kellemesebb napok is.