2012-02-26

Szezonnyitó kenyerünk


Már nagyon várjuk a tavaszt, függetlenül attól, hogy az idén hóból sem volt sok. Tegnap a kiülő oszlopára felszegezett hőmérő 22 C-ot mutatott, így nagy erőkkel nekiestünk a kertnek. Túl sok mindent nem csináltunk, csak próbáltuk rendezgetni, szemetet, téglákat összeszedni, a letört gallyakat, ágakat, faleveleket elégetni, s közben tervezgettük, hogy mit és hogyan fogunk csinálni, ha végre már az időjárás is engedni fogja. Többek között azt is elterveztük, hogy ha már ilyen csodás az idő, másnap a kemencében kenyeret sütünk.

Ez meg is történt, ugyan mára már nem annyira mondhatom szépnek az időt, hiszen Laca szakadó esőben vetette be a kemencébe a kenyereket. Igaz, mire megsült, akkor már újra sütött a nap...

Azt hiszem, hűek maradunk mindenképpen azon elképzelésünkhöz, hogy a kenyeret ezek után is magunk sütjük, hiszen egész télen boltit ettünk, és abból már jócskán elegünk van. Az itthon sütött kenyérnek teljesen más az íze, állaga. Míg a bolti harmadnap már ehetetlen, addig az itthonit egy hetesen is szívesen fogyasztjuk.

6 megjegyzés:

Lizi írta...

Nagyon szépek a kenyereid!Titkos recept??

Annamarie írta...

A legegyszerűbb kenyér recept... liszt (kenyérliszt), só, tejben futtatott élesztő és nagyon sok dagasztás. Talán ez utóbbi a titka. No meg azt azért elárulom, hogy mindezt a férjem szokta csinálni :-)

Anikó írta...

Ezek a kenyérkék, gyönyörűek!:-) Irigy vagyok!:-)

Vályogvető írta...

Csodálatos! Nyami, nyami...
Gratulálunk a pékMestereknek!

Messzenéző Minyon írta...

Segítségre lenne szükségem:
http://enkisfalum.freeblog.hu/archives/2012/02/29/Mit_tegyek_Ultessek/

szasza írta...

A kenyér is érdekes :-) de a kemenceépítés folyamata dokumentálva van? :-)