Kritikusan az Őrségi Vásárról

Az idén 31. alkalommal rendezték meg az Őrségi Vásárt, amely a térség kiemelt rendezvénye, és hagyományosan mindig június utolsó hétvégéjére esik. Ilyenkor nyáron errefelé mindig sok a program, szinte minden második hétre jut valami csemege. Most is nagy érdeklődéssel vetettük bele magunkat a vásári forgatagba, de sajnos csalódnunk kellett. Már tavaly is feltűnt, de az idén méginkább, hogy sokan vannak olyan "vásározók", akiknek köze sincs az Őrséghez - sőt a hagyományőrzés és a kézműves fogalmakat is csak hírből ismerik-, de még távolról sem ütik meg azt a színvonalat, amit elvárna az ide látogató. Az csak egy dolog, hogy a városi Önkormányzat autónként 500 Ft belépőt szedett, de nincsenek rendes parkolóhelyek, mindenki ott állt meg, ahol éppen helyet talált. Viszont a kipakolókat elnézve ez a régi, hagyományokkal és múlttal rendelkező vásár kezd teljesen elbazárosodni: a roma kisebbség az osztrák Fetzenmarkt-okon fillérekért összeszedett bútorokat és egyéb hulladék holmikat árulta, hegyekben állt náluk a használtruha, amelyhez senki nem nyúlt. Fogalmam sincs, hogy egy ilyen rendezvényen mit keresnek a román nemzetiségű cipőárusok, a Stihl fűrész-utánzatot és egyéb noname barkácsgépet, vagy alkatrészt árulók, valamint a csupa giccset, bóvli cuccot kipakolók, hiszen a helyi főszervező, a városi Önkormányzat által is a rendezvény fő célja idén is a hagyományok ápolása és őrzése volt, s azoknak az értékeknek a bemutatása, amelyeket a helyi kézművesek képviselnek. Természetesen az Erdélyből, Korondról érkező, ízléses, értékes kerámiákat kínáló és a székelyföldi, csodaszép kézimunkákat, terítőket, faliszőtteseket áruló nénik ellen semmi kifogásom nincs, sőt csodálattal adózom kézügyességük, árukínálatuk előtt. Viszont amit mi kerestünk volna, a kópickötőt -amely ugye abszolúte helyi érték lenne-, sehol sem találtuk. Pedig Lacát akartam volna meglepni 1-2 db kópiccal, hogy kenyérsütés alkalmával a második kelesztést már igazi, fonott szakajtóban végezhesse. Én megértem, hogy az Önkormányzatnak minden bevétel számít, így a helypénz is sokat jelent, de egy ilyen volumenű rendezvényen igenis ki kéne szűrni, akinek a portékája nem idevaló. Ahogy a vásározók felhígultak, ugyanúgy a közönség soraiban is lehetett látni nem egy látogatót, akik ha aznap távol maradtak volna, akkor többeknek megmaradt volna a táskája, pénze, mobiltelefonja. Mert itt nálunk az Őrségben a bűnőzés fogalma szinte ismeretlen volt... eddig...