2014-04-17

Kukucs!

Hú, de régen jártam erre, és milyen sok minden történt ez alatt az egy hónap alatt!
Először is nagyon kevés az időm a blogírásra, (a blog olvasásra is) azért is hanyagoltam el kissé az utóbbi időben. Megpróbálom összeszedni a gondolataimat és papírra (képernyőre) vetni, remélem sikerül mindenről hírt adnom.

A fürdőszoba-projekt egyelőre szünetel, bár sikerült kedves ismerőseink révén (pesti illetőségűek, de itt van házuk) egy olyan tükörhöz jutnom, mint amilyet eredetileg terveztem (nagy nagy KÖSZÖNET érte itt is!) és az általam kinézett halogén lámpa is felszerelésre került. Hátra van még a fürdőszobai felújításból a boyler-csere és ezzel együtt a födém lambériázása. Ez némi anyagi ráfordítást igényel, arra várunk őrségiesen szólva, hogy "fölpénzüljünk" :-) De amúgy használjuk a kádat és minden alkalommal megállapítom, hogy bizony milyen jó döntés volt részünkről, hogy átépítettük a fürdőszobát.

Március közepén négy napig Balatongyörökön voltam, kormánytisztviselők részére szervezett kompetencia fejlesztési tréningen. Hát, no comment... én nagyon-nagyon utálom az ilyeneket és azt a legjobban, hogy távol kellett lennem a férjemtől és az állataimtól. De túléltük mindannyian! A Balaton pedig csodás volt.

Tavaly amilyen későn veteményeztünk, az idén annyira korán. Laci a kis traki-makija után szerkesztett egy nagyon jó kis ekét, amivel felszántotta a kertünket. Utána megboronáltuk, majd megrobiztuk és kezdődött az ágyás készítés és veteményezés. Vöröshagyma, fokhagyma, saláta voltak az első lakók a veteményben, majd később retek, borsó, cékla, petrezselyem, sárgarépa, bab, kukorica, mák, padlizsán, spenót és kapor magok lettek elvetve. Várakozó állásponton vagyok még a tökkel, cukkinival, patisszonnal, uborkával - egyelőre várom a melegebb időt. Ja és persze a krumplival is hasonlóképpen vagyok. A paradicsom és paprika palánták beszerzésével pedig szigorúan megvárom a május közepi fagyosszenteket, mert az eddig minden évben igen sok csúfságot művelt a kertben. Nagyon sok egynyári virágmag is került elvetésre -persze nem a veteményeskertbe-, kíváncsi leszek, hogy mi kel ki belőlük, főleg úgy, hogy a tyúkjaim szorgalmasan kikapirgálják őket. 

Március közepétől annyira finom meleg idők voltak már, hogy a fűtéssel is tudtunk spórolni. Volt, hogy napokig nem kellett begyújtanunk, most bezzeg nem győzünk fűteni, nagyon hideg van. 
A keltetőben  9 libatojás és valamennyi kacsatojás várja a kikelés napját. A tyúkjaink szorgalmasan tojnak, napi 3-4 tojással örvendeztetnek meg bennünket. A galambjaink is tojásokon ülnek, sőt az egyik pár már ki is keltett egyet - szegény galambocskám igen rút ilyen pici korában, reméljük, hogy felnőtt galambként annál szebb lesz.
A kecskéink jól vannak, az 5 picink szépen fejlődik, viszont ennek ára van: még nem tudunk fejni, így sajt sincs. A baromfiaknál  történt némi szelekció: az 5 kakasból 1 sajnos kint maradt éjszakára, ennek eredményeképp másnap reggel sehol sem találtuk, a 4-ből 2 kakas ment a levesbe szó szerint: nagykanizsai barátunk segédletével  levágásra kerültek és leves csak Húsvétkor lesz belőlük, de már a fagyasztóládában csücsülnek.

Az udvaron is megkezdődtek az építési-felújítási munkák: Laca az udvari kiülőnket újítja fel, egy sokkal szebb, kulturáltabb külsőt fog kapni, beépített ablakokkal, szélezetlen deszka borítással. Ha elkészül, akkor mutatok róla képet is. Aztán megint jó nagy fába vágtuk a fejszénket: hirtelen elegünk lett abból a nyitott porta jellegből, idegesít, hogy nincs kerítés, bárki, bármikor bejöhet, behajthat kocsival, a mi feljárónkon fordulnak meg, sokszor éjjel arra ébredek, hogy a falon látom az autó fényszóróját (pedig 70 méter a ház az úttól). Na meg a kutyák végett is, nem szeretem, hogy futkoznak ide-oda, esetleg az útra a kocsik elé. Így aztán arra az elhatározásra jutottunk, hogy bekerítjük a portánkat, méghozzá amolyan ranch-jellegű kerítéssel. El is kezdtük csinálni, jól is mutat, tetszik. Képeket legközelebb fogok hozni. És kiásattuk munkagéppel a tókánkat, most már csak víz kéne bele :-)
Hát talán ennyi volt az elmúlt egy hónap, amíg nem voltam. 




4 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

Sokat dolgoztatok. Kíváncsian várom a fotókat. A tóét is.

Mami Domi írta...

húúh ez sok munka volt.képek?

Gandalf írta...

Fölpénzüljünk... Ez jó! Erre várok én is kicsinyég.
Szüleim háza volt hasonlóan átjáróteleknek tekintve, mint a tietek. Aztán besokalltam, hogy rendszeresen tönkre vágták a kocsibejárót sokszor annyira, hogy alig tudtam bejárni, mert nem egy esetben eső után traktorral, kisebb kamionnal, Family Frost és társai, is ott forgolásztak és úgy 20 cm mély árkokat hagytak maguk után. Amikor feltöltöttem építési törmelékkel, meg terméskővel, akkor azt bombázták szét. Úgyhogy elegem lett nekem is, oszt jól lezártam a területet, még ki is tábláztam - "Privat" - felirattal, hogy a sok agyatlan külföldi turista is értse.

Amúgy képeket kérünk!!

Annamarie írta...

A képek még egy picit váratnak magukra :-) A "PRIVAT" táblán én is gondolkodtam, ez a legegyértelműbb kifejezése annak, hogy ne jöjjön be idegen a portánkra.