2013-05-14

Mérföldkő

Előrelépésnek nevezném azt a történést, hogy az első kecskék beszerzése után 1 év 3 hónap elteltével eljutottunk arra a szintre, hogy kiírhatjuk:


Alkalmanként





házi kecskesajt
kapható!

Persze, tényleg csak alkalmanként, hiszen 2 bakkecske gida leválasztása után a tejtermelésünk talán napi 4 liternyi, és abból próbálunk meg  natúr és különböző fűszerezésű (borsos, köményes, zelleres) sajtokat készíteni és némelyiket füstölt változatban is kipróbálni. A füstölés az egy elég komoly feladat, hiszen a hús/kolbász füstölésénél is nagy odafigyeléssel kell eljárni, ugyanez a helyzet a sajt füstölésével is. Mi egyelőre az udvari búbos kemencénk kürtőjében füstölünk akácfával, figyelve arra, hogy csak hideg füst érje el a sajtokat.

Natúr, köményes, színes borsos sajtok és ezek füstölt változatai
Megkóstolva őket minden elfogultság nélkül állítom, hogy úgy ízre, mint külsőleg a környék legjobb sajtjai. Van viszonyítási alapom, a többi környékbeli "sajtgyártóknál" is volt szerencsém kóstolni, de egyik sem nyerte meg a tetszésemet. Sokan viszolyognak a kecskesajttól, mert "érezni" lehet rajta a kecskeízt. Ugyan nem tudom, hogy mit értenek ez alatt, de a miénk nem kecskeszagú, hanem aromás, jól fűszerezett, gusztusos. Nem véletlenül írtam úgy, hogy sajtgyártók; mi nem futószalagon gyártjuk, mi nem fölözzük le a tejet, a férjem kézzel feji a kecskéket, a sajtkészítés minden folyamata az ő keze alól kerül ki, igazi kézműves sajt a mienk. A tejszínt érezni is lehet a sajtok ízén, és leginkább azt, hogy beletesszük szívünket-lelkünket, hiszen elsősorban nem potenciális pénzforrási lehetőséget látunk benne, mert hogy sajtkészítésből  nem lehet megélni. 

18 megjegyzés:

kovtama írta...

Csodálatosak, ha a közeledben laknék hozzád járnék vásárolni.:)

kovtama írta...

És jól körülnéznék, mert nagyon szép lehet nálad a képek alapján.:):):)

Messzenéző Minyon írta...

Ezek szerint Ti is tavaszi füstölésre adtátok a fejeteket :) Nálunk is a húsfüztölés végeztével azért még egy darabka (bóti) sajt beugrott a füstölőbe.

Böbe írta...

Csodálatosak ! Nagyon szeretjük mi is, remélem a nyáron lejutunk az őrségbe, és egy villámlátogatásra hozzátok:))

Garhof írta...

hűűűű! Gratula! Nagyon jól néznek ki!

Lidike írta...

Istenem de jól néznek ki. Én nem értem ezt a viszolygást a kecskesajt iránt. Szerintem sokkal finomabb és zamatosabb mint tehéntejből. Az anyukám képes volt az ország túlsó végéről rendelni és postán küldték utánvéttel (egyik nyaraláskor ismerkedtek meg sajtkészítőkkel).
Úgy várom már, hogy én is elkészíthessem az első sajtomat. Az a gond, hogy amíg a kis kecskét helyhiány miatt napközben nem tudjuk külön zárni addig mindent elszipkáz előlünk. Zoltánom azért már rajta van az ólépítésen. Én meg közben agyalok, hogyan tudnánk szétválasztani őket.
Biztos örömmel vásárolják tőletek ezeket a finomságokat.

Annamarie írta...

Köszönöm mindenkinek a dicsérő szavakat, átadom majd a férjemnek, hisz őt illeti. Én csak mindig azt mondom meg, hogy épp milyet csináljon, + én vagyok a marketingese :-))

Lidike: hát még nem adtunk el belőle, a tábla még csak most fog kikerülni. Viszont Pünkösdre már van érdeklődés. Meglátjuk. Amúgy teljesen igaz, amit írtál: mi készítettünk már tehéntejből is sajtot, úgy vásároltuk háznál a tejet. Az íze, aromája, zamata meg sem közelíti a kecskesajtét.
A kiskecskétek kiszopja az anyja mindkét cickóját? Mennyi idős? Eszik már mást is, legelészik? Mert csak akkor lehet biztonságosan leválasztani, ha eszik rendesen. Egyébként erről a témáról is tudnék mesélni, hogy ilyenkor mire kell figyelni.

Annamarie írta...

Lidike: ezt még olvasd el: http://orsegiparaszthazunk.blogspot.hu/2012/05/szomoru-napokat-elunk.html

itt ami a kiskecskére vonatkozik, az a lényeg. Vigyázzatok az elválasztással! Nekünk is sokkal több tejünk lehetne, de nem merjük még külön rakni a gidákat.

Gandalf írta...

Szia Annamarie!
Előferdülhetne az a lehetőség, hogy rendeljek tőletek? Csak Zalába, úgyhogy nem vagyunk messze tőletek. Szerinted :)?

Ibolya írta...

A leírásodat elolvasva, úgy gondolom: adok még egy esélyt a kecskesajtnak:)
Eddig egyszer olyat kóstoltam, ami nagyon nem ízlett. De ahogy írod : tejszín, fűszer...

porta írta...

Ezek tényleg nagyon jól néznek ki. Már tavaly is finom volt a sajtotok, gondolom azóta még jobb lett.

Beszter írta...

Szia Annamarie!
Gratulálok, igazán büszkék lehettek magatokra, hogy ilyen szépen haladtok. Amúgy nem értem a kecskeízű kecskesajt problémáját, elvégre nem lehet teszem azt rókaízű…
Remélem, idén végre eljutunk az Őrségbe, és talán megkóstolhatjuk :)

Szeretnék kérdezni tőled, mint kályhásfeleségtől. Tervezünk a jövőben venni egy takaréktűzhelyt, és nekem nagyon-nagyon tetszene az épített változata. Nem dísznek szánjuk, aktívan használni akarom, de nem tudom, tud-e többet annyival egy Salgónál amennyivel többe kerülne, pl. tartja-e jobban a meleget? Az esztétikát leszámítva megéri erre gyűjtögetni szerinted?

Annamarie írta...

Beszter: Nekem is van Salgó tűzhelyem, amit nagyon szeretek. Kiegészítőnek nagyon jó. Viszont rettenetesen szeretnék egy épített takaréktűzhelyet. Más. A Salgó jó kis tűzhely, csak dicsérni tudom, viszont addig van meleg, ameddig rakod belé a fát (és nem keveset!). A takaréktűzhely viszont tud úgy működni, akár egy cserépkályha, csak megfelelő mennyiségű anyagot kell beletenni, itt gondolok elsősorban a samottra, de hőtárólóként a tört üveg is még szóba jöhet a samott mellett természetesen. Ha már építtetsz egy tűzhelyet, akkor érdemes olyat, amiben sütődoboz is lesz, sőt a sütődoboz alatt/felett melegen tartó doboz. A régi vend tűzhelyeket érdemes tanulmányozni, amelyek ugyan a fél konyhát elfoglalták, de azzal fűtöttek, azon főztek, abban sütöttek, közben kemence része, sőt füstölője is volt, meg ahol a malacoknak a moslékot melegítették. Az egészet csempével burkolták, viszont az ajtók gyönyörű kovácsmunka volt, a vendvidéki falvakban (Apátistvánfalva, Orfalu, Kétvölgy, Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu) még ma is látni ilyen működő tűzhelyet. Én olyant szeretnék, ami nincs vakolva, tehát csupa tégla, azért is, mert a mosogatópultom is úgy van felfalazva, és akkor nagyon harmonizálna egymással. Én csak javasolni tudom, bár már az anyagköltsége sem olcsó dolog. Gondolok itt elsősorban a platnira, sütődobozokra és a vas kiegészítőkre.

Beszter írta...

Köszönöm szépen a választ! :)

Csipkerózsa írta...

Hú, de jól néznek ki! Nálunk is elkészült az első saját készítés kecskesajt, Manci kecskénk 2,5 l tejet ad naponta, úgyhogy néhány nap alatt összejött a hat liter tej, amiből már nekiállhattam. Isteni lett.:-) És nem volt sem kecske szaga, sem kecske íze, bár ezt én sem értettem soha.
De van itt a faluban "gazdaság", ahol olyan szaga van a frissen fejt tejnek is, hogy semmi pénzért nem innék belőle...
Most viszont két bárányt nevelek a tejen, anyjuk nem tudta szoptatni őket barátainknál, így megmenekülnek, szépen fejlődnek, nekünk meg lesz két anyajuhunk jövőre.:-)
Régen olvastalak, visszaolvasni sincs időm, de olyan jó érzés benézni ide...

Lidike írta...

Szia Annamarie!
Volt már sajtvásárlód? Remélem igen, biztos vagyok benne, hogy nagyon finomak.
A kecskékkel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ma reggel külön raktuk a kicsit a mamájától. Egymás mellett vannak, látják egymást, orrpuszit is tudnak adni a másiknak. A kicsi eszik, iszik, szerintem nem lesz gond vele. Mivel hétvége van egész nap rájuk tudok nézni ezért nem is hét közben kezdtük el különrakni. Zoli szerint a kicsi 3-4 hónapos lehet, csak a néni akitől vettük most kórházban van és nem szeretnénk ott zavarni. A kérdés az lenne, hogy éjszakára engedjem vissza a mamájához vagy hagyjam külön? Nem tudom, hogy ezt hogyan szokták csinálni azért kérdezgetek ha nem gond.
Köszönöm a segítségedet!

Lidike írta...

Bocsika, de még egy kérdésem lenne. A kiskecske mennyi idő múlva nem akarja inni az anyukája tejét? Mennyi idő kell, hogy leszokjon a tejről? Köszönöm segítségedet mégegyszer :)))))

Annamarie írta...

Lidike, egy 3-4 hónapos kiskecskét már el lehet választani az anyjától, de mint írtam, óvatosan. Szerintem ha látjátok, hogy eszik, iszik, van a gyomrában, akkor nem kell összeengedni őket éjszakára sem. Olyan nem nagyon van, hogy a kicsi ne akarja az anyukája tejét inni, maximum az anyakecske unja már nagyon és szinte próbálja a picit lerázni. Nekem van olyan kecském, aki tavaly júliusi születésű, és a mai napig próbálkozik az anyjánál.