2010-10-28

Volt egy varjúnk...

... igen, sajnos múlt időben beszélhetünk Albiról. Vasárnap óta nem láttuk, hangját sem hallottuk. Az én optimizmusom azt sugallja, hogy talált magának egy párt és együtt mentek el, Lacában viszont felsejlett, hogy valami elkaphatta. De az utóbbi időben olyan magatartásról tett tanúbizonyságot, amely inkább az én verziómat támasztja alá: volt itt a környéken egy pár varjú, úgy három darab, Albi volt a negyedik. A háromból egynek olyan duda-szerű hangja volt, Albert vele barátkozott. Elég sokat repkedtek együtt, még a fáját is megosztotta vele, sőt a vacsorájából is mindig vitt a barátnak. Mióta Albert nincs, azóta a dudahangú sincs, sőt a többit sem igen látjuk-halljuk, így gondolom, hogy együtt vannak. A varjak nem kolóniában, hanem párban élnek. Szerintem Albi mostanra érte el az ivarérettséget és mostanra érezte úgy, hogy az ember közelsége neki már nem elég, neki egy hozzá hasonló varjú kell párnak. Én azért bízom abban, hogy egyszer csak megjelenik a kis csavargó és újra hallhatjuk a nem túl szép, ám a szívünknek annál kedvesebb károgását. Két és fél évet élt velünk és most nagyon hiányzik...

9 megjegyzés:

Kata írta...

Őszintén sajnálom:(

Messzenéző Minyon írta...

Ó, ugye tudod, hogy mennyire megértelek? (Én még mindig nem vagyok túl Borcán.) Én is azt mondom: bízzatok benne, amíg meg nem bizonyosodtok az ellenkezőjéről, hogy szabadon él és egyszer csak visszalátogat.

Bodzás Vendégház írta...

Gyerekkoromban volt egy törött szárnyú csókám, az ő története is hasonló. Eltűnése után még sokáig véltem felfedezni a hangját a környékbeli csókák közt...

Judit Újpalotárol írta...

Nagyon sajnáljuk hogy Albi már nem gazdagitja,az állatkák sorát.Ha tényleg megtalálta a párját,sok boldogságot neki.Különleges madár volt,probáljatok belenyugodni.Tudom hogy nehéz.Feri azt mondja,hogy lehet hogy a párjával fog visszatérni.Úgy legyen.

Timi írta...

Sajnálom, Annamarie :( De szerintem is a Te verziód az igaz, és akkor Albi tavasszal boldogan jön majd bemutatni a fészekaljat :)

Vályogvető írta...

:-(
...és amikor visszajön a párjával megmutatni a kis varjúkat...
:-)

Magdaléha írta...

Albinak sok boldogságot kívánok, az új párjával!
Nektek pedig azt, hogy időnként meglátogassanak benneteket!
Üdv:M

csibe írta...

Át tudom érezni a dolgot, hiszen mi is átéltünk hasonlót... Én még azt is el tudom képzelni, hogy visszamegy hozzátok, ha nem is sok időre. A mi kis baglyunkat az elengedés után 5 napig nem láttuk, mindenhol kerestük, sokat hallgatóztunk... Aztán egyszer csak megjelent, azután pedig minden éjjel.. Aztán pedig megint eltűnt és nem jött többet... De mi is ezzel vigasztaltuk magunkat, hogy talált magának párt, és neki úgy a legjobb... Ha Albi is szerelmes lett, gondolj arra, hogy neki ez az igazi élete. Bízzunk benne, hogy még visszatér hozzátok!

Annamarie írta...

Köszönöm a sok kedves bíztató, együttérző hozzászólást! Ígérem, ha feltűnik Albi a láthatáron, azt rögtön megírom!