2010-10-21

A megfejtés

Az előző posztomban feltett kérdésre Palócprovence volt az, aki tökéletes választ adott. A felső képen korallgomba volt, amit Messzenéző Minyon és Porta is helyesen tippelt, az alsó képen viszont káposztagomba látható. Mindkét gombafajt én is most láttam életemben először, és igencsak rájuk csodálkoztam, amikor megpillantottam Laca szatyrában őket. Természetesen hozzáértő szemek már előtte megvizslatták, így tudtuk, hogy ehető gombák. Azért én biztos ami biztos alapon a Gombavadász internetes gombászportálon utánanéztem a gombáknak. Ez a portál nagyon hasznos, főleg azoknak, akik szeretik a gombákat, szeretnek gombászni járni az erdőre. Sok mindent leír a gombákról, jelzi a termési idejüket, s egy kis szmájlival tudatja, hogy ehető vagy mérgező gombáról van szó.
Sárga korallgomba: Agancsszerűen ágas-bogas, nagyobb termetű sárga gomba. Ágai hosszúak, többször elágazók. Termőteste egy vastag tőből sokszorosan, vékonyodóan elágazó, 5-21cm nagy. Töve fehér, az ágak különféle sárga, barnássárga színííek, többnyire vöröses rozsdaszínű foltokkal. Az ágak hengeresek, végük többnyire kétágúan villás, az idős gombán barnás. Az egész gomba sárgásfehérre kifakulhat. A spórapora fehér. Jó ízű, de végül kissé kesernyés. Szaga fűszeres. Lomberdőkben, bükkösben, tölgyesben, néha fenyvesekben is a talajon terem. Köves, sziklás helyeken is találhatjuk, helyenként seregesen. Nyári és őszi gomba, amely sokfelé, főleg hegyvidékeinken elég gyakori. Fiatalon ehető, de szívós, merev húsa miatt csekélyebb értékű. Az idős gomba és az ágak vége hashajtó hatású anyagot tartalmaz kis mennyiségben, amely forrázással eltávolítható. Különösen gombás ételben használható, leginkább kirántva. Mivel szívós és kissé nehezen emészthető, azért- is célszerű leforrázni, mert így puhul.

Káposztagomba: A termőtest általában 50-200 mm magas és 60-300 mm széles, de gyakran nagyobb és egyes esetekben a 6 kg-mos súlyt is eléri. A húsa fehér, rugalmas, viaszos. Illata fűszeres. Az íze is hasonló dió enyhén égetett aromával. Augusztustól októberig a tűlevelű erdőkben növekszik. Széles körben elterjedt az egész északi félteke mérsékelt övében.

Mi úgy döntöttünk, hogy mindkét gombát néhány pereszke és rókagomba társaságában alapos tisztítás után a cserépkályha padkáján megszárítjuk, majd üvegben tárolva télen fogjuk felhasználni.


Nincsenek megjegyzések: