Új rovattal bővül blogom: megpróbálom olvasóimnak bemutatni a naptári évhez fűződő népszokásokat, kifejezetten az őrségi tájegységre vonatkozóan. Mivel jómagam népművelő, kicsit modernebben fogalmazva művelődésszervezői végzettséggel rendelkezem -noha nem gyakorlom - de ezért nem áll tőlem messze a téma. Bízom benne, hogy új rovatommal közelebb hozom olvasóimhoz hazánk legnyugatibb szegletét, régebbi és újabb írásaim révén motiválom olvasóimat arra, hogy személyesen is meglássák, megtapasztalják azt a csodát, amely révén mi úgy döntöttünk, hogy ezen a vidéken szeretnénk leélni az életünket.
A rönkhúzás a farsangi ünnepkörhöz tartozó, kifejezetten csak erre a vidékre jellemző, a farsang végét jelző népszokás, amelyet új elemekkel gazdagítva napjainkban is megrendeznek a vasi falvakban.
A farsang a mulatozás, a bálok, a lakodalmak ideje. Ha vízkereszttől hamvazó szerdáig nem volt a faluban esküvő, akkor a falu népe férjhez adott egyet a túlkoros lányok közül, és a párt egy szépen feldíszített szégyen-rönkre ültetve húzta a násznép. Hajdanán a rönkhúzással szégyeníteni, büntetni szerették volna a fiatalságot a gyámoltalanságukért, hogy nem tudtak házasodni, férjhez menni. Mára ez inkább egy kitünő alkalom a vidámságra, együttlétre, hiszen a bolondesküvő (maskaralakodalom) nagyon hasonló az igazi lakodalomhoz. A ceremónia - mint például a leány és a legény kikérése, az esketés, az örömapa és örömanya felköszöntése - a tradíciók szerint történik, de az új párhoz évről-évre új szöveget, versikét fabrikálnak. Ezen a napon kifigurázzák a település népének viselt dolgait is.
A szokásokhoz híven a bolondlakodalom után bállal zárul a rendezvény.
Az évenként visszatérő esemény célja a búfelejtés, a szürkeség, a hideg elűzése mellett kiváló közösségteremtő- és formáló hatása is van.
Aki kedvet kapott e jeles esemény megtekintéséhez, a 2010. évi őrségi rendezvénynaptár segítségére lesz a megfelelő időpont és helyszín kiválasztásában.
8 megjegyzés:
No és aztán mi lesz ezzel a párral? Úgy maradnak, összeadva? És ki választja ki, hogy ki legyen a menyasszony és ki a vőlegény? A vőlegény is agglegény?
Ez a pár csak játékból házasodik össze, egy fél napot házasok. A szervezők választják ki, hogy kik legyenek (na azért gondolhatod, hogy egy pici faluban nincsen olyan túl sok választási lehetőség). És természetesen a vőlegény is agglegény.
De akkor nem lenne egyszerűbb, ha már úgy is maradnának? ;-)
Biztos volt már a történelemben példa arra, hogy végül egy pár lettek...
Annamarie, ezek szerint kollégák vagyunk, mondjuk nekem is csak papírom van róla, nem igazán asználom ezt a végzettséget. Nálunk csak a balázsjárásban maradt fenn a törzsökhúzás emléke.
Hédi: örülök, kollegina :-) Én szívesen használnám, ha lenne hol a végzettséget. Győrben jártam fősulira, 2006-ban végeztem. És te?
Annamarie, kíváncsi vagyok, milyen viszonyban vagy a könyvekkel :)
http://enkisfalum.freeblog.hu/archives/2010/01/20/Konyvekrol/
1998-ban végeztem, mi voltunk az első évfolyam. Nagyon élveztük!
Lehet, hogy a veled együtt végzők közt van pár környékbeli ismerősünk.
Szia, rönkhúzáson voltunk Limbachban, Ausztriában.
http://editeva.blogspot.com/2011/03/ronkhuzas-bloch-ziehen.html
Megjegyzés küldése