2011-05-08

Kemencés nap



Szombaton megsütöttük az első igazi kenyerünket! Budapestről érkeztek hozzánk barátaink, és együtt próbáltuk ki a még novemberben elkészült kemencét. A búbjában kenyeret, a grillező részén pedig finom husikat sütögettünk. Jó idő lévén szinte egész nap a szabadban voltunk, élveztük a verőfényes napsütést, és a kemence irányából áradó finom illatokat. A sült hús mellé görög salátát készítettem és befejezésül csipkebogyó borral öblítettük le az ebédet.


Egy hete Laca már próbálkozott a kenyérsütéssel, amely még nem volt az igazi (de attól még hipp-hopp elfogyott). Ezt is tanulni kell, kitapasztalni, milyen legyen a tészta, meddig keljen, meddig fűtsük a kemencét, meddig süssük a kenyeret... sok-sok összetevője van egy ilyen kenyérsütésnek, amely mind befolyással bír az eredményre. A mostani kenyereink igazán jól sikerültek, helyes kis cipók lettek, és nagyon finomak. Rájöttünk, hogy egy ilyen kenyérsütési akciót szinkronba kell hozni egyéb más kemencés tevékenységgel is, hogy megfelelően ki legyen használva a felfűtött kemence. Gondolok itt pld. akár egy székelykáposzta főzésre, vagy más kelt tészta vagy sütemény sütésre, gyümölcs aszalásra... stb. A grillező részén akár kürtös kalácsot is lehet sütni. Próbálkozni kell, hogy minél több tapasztalatot szerezzünk, hisz a gyakorlat teszi a mestert. Lehet, hogy minket ezek után már nem igen fog érinteni a kenyéráremelés?





És a főszereplő: amely most már nem csak kert dísze:





2011-04-14

Egy újabb szerelem :-)

A címet olvasván nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, hiszen Lacát nem cserélném fel senkire sem. Egyszerűen arról van szó, hogy állattartás fronton egy újabb szerelem van nálam kialakulóban: ez a kacsaőrület, és nem is akármilyen: az indiai futókacsa. A munkahelyem előtt reggelente szoktam látni a kis csapatot, ahogy szinte futnak a tóka felé. Bájosak, s mindamellett nagyon hasznosak is: ez a kacsafajta a spanyol csiga természetes ellenszere.



Már tavaly megfigyeltem a kertünkben, hogy ezek a randa vöröses-barna dögök napról-napra többen vannak, és annyira gusztustalan jószágok, hogy összeszedni sincs nagy hajlandóságom. Most, hogy az idén veteményeztünk is, fokozottan figyelnünk kell majd erre a veszélyre. Hallottam már olyanról is, hogy sózzák a csigákat, de az már nem használ nekik, a sózás egyébként sem egy környezetkímélő megoldás. Marad a kacsabeszerzés, és már van is ajánlatunk, nagyon drukkolunk, hogy mielőbb kikeljenek a kacsatojások. Lacámnak addig is lesz ideje, hogy megépítse a kacsa-lakot.


Pityerszeri Húsvétváró


KATT a képre!


2011-04-06

TEszedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért

2011. április 4-től lehet csatlakozni az ország legnagyobb szemétszedési akciójához.


A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Vidékfejlesztési Minisztériummal és az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködésben



2011. május 21-én


országos hulladékgyűjtési akciót szervez. A szervezők nemcsak a gyűjtésben, hanem az illegális hulladéklerakóhelyek feltérképezésében is számítanak az akcióhoz csatlakozók segítségére.




Április negyedikétől a teszedd.hu online regisztrációs felületen jelezhetik részvételi szándékukat mindazok, akik résztvevőként, vagy támogatóként szeretnének hozzájárulni az akció sikeréhez. A honlapon a csatlakozók több kategóriában, a gyűjtés helyszínének meghatározásával regisztrálhatnak. Az egyes településeken önkéntesen szerveződő csoportok munkáját megyénként helyi önkéntes koordinátorok segítik.


A szervezők az Önkéntesség Európai Évének keretein belül, Magyarország eddigi legnagyobb hulladékgyűjtő akciójával kívánják felhívni a figyelmet az önkéntes tevékenység és a környezettudatos viselkedés fontosságára. Számos sikeres külföldi példa bizonyítja, hogy a helyi közösségek hulladékgyűjtő munkáján alapul az országos akció sikere.


Az akcióval kapcsolatos aktuális információk a www.teszedd.hu honlapon már elérhetők.

Magnólia


2011-04-01

Végre tavasz van!

Ezt nemcsak a rügyező fák, a kertben kibújó hagymás növények bizonyítják, hanem az is, hogy kis falunkba megérkezett az első gólya!

A telken a fű között különböző vadon nőtt virágok bújtak ki:
Berki szellőrózsa - Salátaboglárka


Bársonyos tüdőfű - Réti kakukktorma

És vannak olyanok is, amelyeket már mi ültettünk:
Jácint - Barkafűz



Na meg persze a tulipánokból meg a liliomokból is napról-napra több látszik. Kikerültek a leanderek is, a járda mellett vannak sorba kiültetve a kerti földbe. A trombitavirág már a helyén fejlődhet, a hétvégén kikerül a yukka is. Sajnos muskátli-fronton nagyon nagy veszteségeim vannak a teleltetés miatt, így azokat szinte egytől-egyig pótolnom kell.

A körtefák rügybe borultak, akárcsak a vadrózsa bokrom is. Az egyik magnóliafámon 15 nagy bimbót számoltam össze, és ebből mind virág lesz!


Lacám kapott ajándékba kb. 50 tő ezüst fenyő csemetét, annak felét már el is ültettük, a másik felét elvermeltük, majd a mostani hétvégén kerülnek beültetésre. Kijelöltük a konyhakert helyét is, holnap hozunk rá szerves trágyát, majd következik a veteményezés. Már majdnem egyes zöldségfajokkal késésben is vagyunk.


Fűtési szempontból megvizsgáltuk a mögöttünk álló, első telünket: Laca szerint kb. 6 köbméter fa fogyott el tavaly szeptember eleje óta, igaz, úgy, hogy a télen mindketten itthon voltunk, tehát reggeltől fűtöttünk két kályhába. Egy biztos, hogy soha nem fáztunk, az egész házban kellemes, 24 fokos átlaghőmérséklet uralkodott. Igaz, a tavasz beköszöntével a fűtésnek még korán sincsen vége, hiszen úgy számolunk, hogy legalább májusig esténként még fűteni kell.

De jönnek az egyre kellemesebb, tavaszi illatokkal teli, napsütéses, madárcsicsergős reggelek...

2011-03-15

Menjünk világgá!

Ezt a felhívást nem kell komolyan venni, csak a miskolci Utazás Kiállítás ez évi szlogenje. Holnap - ha nem is indulok világgá -, de jócskán az ország másik felébe visz a munkám, 500 km-t teszek meg másodmagammal, és majd csak szombaton késő este térek haza.
Ma éppen egy hónapja dolgozom. Nagyon könnyen és hamar belerázódtam a mindennapi munkába, olyan, mintha egyetlen nap kihagyás sem lett volna, nem hogy fél év munka nélkül. Pár mondatban azért megemlítem, hogy egy természetvédelmi szervezetnél dolgozom, annak is a Tourinform irodájában. Igazi nekem való munka ez, népszerűsítem a lakóhelyem környezetét, közben ismerkedem a természettel, az általam oly nagyon szeretett állatokkal, növényekkel. Kiajánlom a programjainkat, a szálláshelyeinket, ügyfelekkel foglalkozom (és emberek közt vagyok!). Fel sem tűnik, ha esetleg egy-egy hétvége is becsúszik, mint a legutóbbi budapesti Utazás Kiállítás, vagy a mostani 4 napos hétvégéből egy nap, amikor ügyeletet kellett tartani Pityerszeren, ahol a Nemzeti Park Népi Műemlékegyüttese várta a szép időben az odalátogatókat. Szeretem amit csinálok, és noha nem sok köze van a számvitelhez, annak ellenére szívesen teszem. Egyetlen bajom van vele, az a határozott idejű munkaszerződés, amely november végéig szól. De bízom benne, hogy lesz tovább, ha nem itt, akkor máshol. Szerencsésen túl vagyok egy pénzügy vizsgán is, még egy évem van hátra, és akkor akár önállósodhatok is könyvelésileg, bár ügyfeleket szerezni sem könnyebb, mint mondjuk egy cégnél munkát találni.
És végre itt a tavasz! A kedvenc évszakom. Mint ahogyan a művészettörténetben a reneszánsz, úgy az évszakok között a tavasz az, ami az újjászületést jelképezi.
Mint minden évben, most is némi dilemmában vagyok, hogy a leandereket mikor is telepítsem ki a szabadba. Miután áttanulmányoztam az időjárás előrejelzést, ma úgy döntöttem, hogy megpróbálom őket kint hagyni, hiszen -5 fokot bírnak. Ma volt a második nap, hogy korán reggel 12 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, így szerintem túl nagy baj nem lehet. A hagymás növényeim már kezdenek előbújni, a bokrok, cserjék rügyeznek, de amire nagyon kíváncsi leszek, az a magnólia. Akkora bimbók vannak az egyik fácskán, vajon mindből virág lesz? Közben tervezzük a konyhakertet is, hol és mekkora legyen, mi legyen beleültetve, stb.
Hát már ideje, hogy véget ért a "téli álom", a tavasz meghozta számomra a munkát, a zsongást, a pezsgést. Sajnos a blogírásra sem jut mostanában annyi időm, mint szeretném - ezt gondolom rendszeres olvasóim tapasztalhatták. Aki aggódott értem, annak itt is megköszönöm, nagyon jó érzés, amikor "idegen" emberektől kapok hogylétem felől érdeklődő e-maileket. Ha hazatértem a miskolci kiküldetésből, igyekszem jelentkezni.