2011-04-01

Végre tavasz van!

Ezt nemcsak a rügyező fák, a kertben kibújó hagymás növények bizonyítják, hanem az is, hogy kis falunkba megérkezett az első gólya!

A telken a fű között különböző vadon nőtt virágok bújtak ki:
Berki szellőrózsa - Salátaboglárka


Bársonyos tüdőfű - Réti kakukktorma

És vannak olyanok is, amelyeket már mi ültettünk:
Jácint - Barkafűz



Na meg persze a tulipánokból meg a liliomokból is napról-napra több látszik. Kikerültek a leanderek is, a járda mellett vannak sorba kiültetve a kerti földbe. A trombitavirág már a helyén fejlődhet, a hétvégén kikerül a yukka is. Sajnos muskátli-fronton nagyon nagy veszteségeim vannak a teleltetés miatt, így azokat szinte egytől-egyig pótolnom kell.

A körtefák rügybe borultak, akárcsak a vadrózsa bokrom is. Az egyik magnóliafámon 15 nagy bimbót számoltam össze, és ebből mind virág lesz!


Lacám kapott ajándékba kb. 50 tő ezüst fenyő csemetét, annak felét már el is ültettük, a másik felét elvermeltük, majd a mostani hétvégén kerülnek beültetésre. Kijelöltük a konyhakert helyét is, holnap hozunk rá szerves trágyát, majd következik a veteményezés. Már majdnem egyes zöldségfajokkal késésben is vagyunk.


Fűtési szempontból megvizsgáltuk a mögöttünk álló, első telünket: Laca szerint kb. 6 köbméter fa fogyott el tavaly szeptember eleje óta, igaz, úgy, hogy a télen mindketten itthon voltunk, tehát reggeltől fűtöttünk két kályhába. Egy biztos, hogy soha nem fáztunk, az egész házban kellemes, 24 fokos átlaghőmérséklet uralkodott. Igaz, a tavasz beköszöntével a fűtésnek még korán sincsen vége, hiszen úgy számolunk, hogy legalább májusig esténként még fűteni kell.

De jönnek az egyre kellemesebb, tavaszi illatokkal teli, napsütéses, madárcsicsergős reggelek...

3 megjegyzés:

bodzazsuzsa írta...

Számvetés a téllel, a kiadásokkal...Mégis itt az új kikelet, a virágok, az éledező természet, s talán mi is? Ilyen a természetközeli élet, amit már nem cserélnék nyüzsgős, városiasra.

Annamarie írta...

Zsuzsi: én sem cserélnék. Nekem is már idegen a nagyváros nyüzsgése, pedig csak 9 hónapja lakunk itt.

kovica írta...

Örülök, hogy újra írtál! Már hiányoltam a bejegyzéseket, de tökéletesen megértettem a hiány okát.
Én is úgy érzem, már nem tudnék zajos, "büdös" nagyvárosban élni,
a csendet, nyugalmat biztosító "béke szigete" számunkra is sok örömet okoz, bár annyira nem vagyunk természet-közelben, mint Ti.
Hogy sikerült a Kiállítás Miskolcon? Milyen volt az első (?)
"kirándulás" ezen a területen. Néhány éve még én is ott voltam, ma már csak nosztalgiázom, időnként hiányzik a nyüzsi...
Kovica