Őrségi parasztházunk

2012-07-25

Örökbe fogadtunk

egy kiscicust. Ma a hivatal ajtaján egy nagyon sovány, ám első ránézésre egészséges kis fekete cica sétált be - a saját sorsát jött ügyintézni :-)), és mondhatom a legjobb helyre.

Valaki kidobta őt, a helybéli kollégáim már látták őt előzőleg, amikor még csak fele ekkora volt (már akkor is kóborolt), sőt azt is mondták, hogy valaki végigrugdosta őt a falun, hogy megszabaduljon tőle. Összeszorult a szívem a kis ártatlan jószág láttán, és máris hívtam Lacát, hogy hazavihetném-e. Természetesen hazahozhattam, ő sem tud ellentmondani egy pici állatnak. Az első napokat mindenképpen a házban tölti majd, mivel meg kell szoknia bennünket, meg az új élethelyzetet. A yorki kutyusommal már megismertettem, a négy cicámból kettőnek megmutattam, a lényeg, hogy megszokja a kis állat az új otthonát. Most itt fekszik jól lakva az ágyon és nagyon dorombol...

2012-07-23

Köcsögfa

A köcsögfa eredetileg egy már nem élő, ágas-bogas fa, amelynek ágaira a tejeskancsókat borogatták, mára viszont kizárólag dekorációs, kertdíszítő funkciója maradt.

Régóta figyelgetem ezeket az udvari dekorációkat, környékünkön leginkább csak a fazekasházaknál (Magyarszombatfán) lehet látni hasonlókat. Én viszont már régóta szerettem volna egyet a kertünkbe, így hát eljött ennek is az ideje. Köcsögből, kancsóból volt egy pár a házban, sőt a köcsögfa feldíszítése után is maradt bőven, s a szomszédban ráakadtam egy régóta ott száradó, kivágott kis fára, amely szerintem eléggé ágas-bogas ahhoz, hogy ezt a funkciót a kertünkben betöltse.

2012-07-20

Kútházból nyúlház

Nyusziaink is szépen nődögélnek, olyannyira, hogy kinőtték a ketrecüket. Már régebben megszületett az az elképzelés, mely szerint a régi kút belécezett felső részét, a kútházat alakítjuk ki nyúlólnak. A kút 12 méter mély és amikor a MOL elkezdett fúrni a környéken, a kutakból eltűnt a víz, így már jó régóta száraz, mint a sivatag. Paraszttéglából van a fala kirakva, Laca szerint akár egy kisebb házhoz való téglamennyiség is lehet benne, de viszont ennek az a veszélye, hogy bármikor beomolhat. Így a férjem azt mondta, hogy ő bizony le nem enged oda senkit sem, mert szó esett arról, hogy esetleg ki kellene takaríttatni és tovább fúratni. De ennek rögvest ellentmond az a tény, hogy az előző tulaj (az, aki a boltíves pajtát is lebontatta) beleengedte a szennyvizét, így már szó sem lehet tisztításról. Voltak a kúttal terveink, esetlegesen megfordult a fejünkben az, hogy egy darabig feltöltjük sittel, utána betont öntünk bele, majd belevezetjük a csatornákat, így derítőként szolgálhatna tovább. De jöttek a nyuszik, és hát a legkézenfekvőbb megoldás a kútházból való nyúlház készítés. A nyulak nagyon jól érzik magukat, még kergetőzni és szoktak.

Még festeni kell majd és újracserepezni a tetejét, és természetesen valamit kitalálni télire (szigetelni), de amúgy nagyon jó nyúlház lett belőle.

2012-07-19

Üdvözlünk, szélessáv!

Csoda történt: a Telekom egész rövid idő alatt beszerelte az internetet és a telefont. Érdekes a szituáció, mert tavaly ilyenkor elutasítottak azzal, hogy műszaki akadályba ütközik. Ez a műszaki probléma az volt, hogy a házunk 70 méterre van az úttól, és onnan még 10 méter az az oszlop, ahonnan a leágazást meg kellett volna oldani. Érdekes módon most egyből felajánlották, hogy telepítenek egy oszlopot a kertünkbe, nekünk csak bele kellett egyezni. Mert az E-onos villanyoszlop, ami már így is a telket csúfítja, nem jó, mert a szolgáltató nem engedélyezi más szolgáltató számára az oszlophasználatot. Na így születnek az oszloperdők.

Viszont mi meg belegyeztünk a telepítésbe, hiszen már nagyon régóta és nagyon akartuk, hogy normális internetünk legyen. És ha már lúd, legyen kövér: telefont is kaptunk, remélve ezzel, hogy csökkenteni tudjuk a mobilszámlánkat.

2012-07-14

Isten ajándéka

Tegnap késő délután igazi meglepetés ért minket: kecskéink egy kis gödölyével gyarapodtak. Mindezt úgy, hogy nem is számítottunk a szaporulatra, hiszen Finci, a legcsinosabb kecskelányunk semmi jelét nem adta annak, hogy vemhes. A naptárban rögtön utána néztünk, és bizony Laca feljegyzése szerint napra pontosan 5 hónappal ezelőtt történt a dolog Ödönnel, így minden stimmel. Laca szülinapi kecskéje Picur is a napokban fog elleni, de neki akkora a pocakja, hogy 2-3 gidára is számítunk.

Így az újszülött kiskecskét Isten ajándékának tekintjük, és ennek szellemében Dórinak kereszteltük el.

De hogy milyen is a sors: egyik kezével ad, a másikkal elvesz... ugyanis Rozika, a 9 éves öreg kecskénk itt hagyni látszik e földi létet... ő már félúton jár az örök vadászmezők felé. Nem beteg, csak nagyon öreg szegény és már akkor sem volt jó állapotban, amikor lányával, Lindával együtt magunkhoz vettük. Már nem tud lábra állni, csak fekszik, nem mozdul, a fejét sem bírja tartani. Ő tegnap óta van ennyire rossz állapotban. Csak az vígasztal bennünket, hogy Rozi életének utolsó pár hónapját megszépítettük, ugyanis ahonnan elhoztuk, ott egy alig másfél méteres láncon volt egy istállóba kötve. Nálunk az utolsó pár hónapban kiteljesedhetett az élete: szabadon közlekedhetett a karámon belül, frissen kaszált zöldet kapott az abrak mellé és ő sokszor legelészhetett is.

És akkor pár kép az immár egynapos kiskecskéről:

2012-07-13

Vége a vizsgaidőszaknak!

Hipp-hipp hurrá, végre ezt is megértem! Tegnapi nappal vége lett a vizsgaidőszakomnak, ugyanis (belső)ellenőrzés tantárgyból sikeres szóbeli vizsgát tettem. Az írásbelim 91%-os, a tegnapi szóbelim súlyozott átlaga 89%-os lett. Egyetlen egy felhő van csak az égen: az a fránya számvitel, amelyből írásban majd október 25-én kell számot adnom, szóbelizni meg valamikor decemberben. Remélem a mérlegképes könyvelői bizonyítványomat már a karácsonyfa alá tehetem. Viszont egyetlen ellenségemnek sem kívánom ezt a szakmát, ezeket a tanulmányokat, ezekkel a vizsgákkal. És most megfogadtam (már sokadjára, de eddig nem sikerült betartanom): ha ezzel végzek, akkor soha többet iskolapad! Nesze neked permanens tanulás, én ha nem is életem végéig, de jócskán koptattam a különböző iskolapadokat, most viszont befejeztem.

A legjobb az egészben a tanulmányi szabi volt, hiszen a legmelegebb hetet töltöttem itthon az állataimmal, virágaimmal és nem utolsó sorban a tételeimmel.