Itt van az ősz... ugyan már jó ideje, de valahogy nem jutottam a blog közelébe. Szeptembertől változás következett be a munkámban, egy sokkal felelősségteljesebb, nagyobb odafigyelést igénylő munkakörbe helyeztek át. A hónap elején az utódom betanításában még én voltam a tanár, mára pedig tanulóvá váltam egy teljesen más területen. Sok minden új számomra, és én nagyon szeretnék megfelelni. Közben elindult a kormányablak képzésen a II. félév, és mivel gyorsított, így hamarosan itt lesz a vizsga. Bejelentkeztem a fránya számvitel pótvizsgára is (bár nem tudom, hogy minek, hiszen a jövőben biztos nem lesz rá szükségem), de sajnálnám kidobni az ablakon azt a rengeteg időt, pénzt és energiát, amit eddig belefektettem, és csak ez az egyetlen tárgyi vizsga hiányzik (először 5 órás írásbeli és ha sikerül, akkor szóbeli). Az október-november hónapokért igazán nem irigylem saját magam. Lehetne már december...
Itthon pedig éljük a szokásos kis életünket, az egyre kevesebb szabadidővel. Szokásunkhoz híven mi tervezünk, aztán idő híján pedig minden dolog és tennivaló csak tolódik... ez egy "nemszeretem" állapot. Túl kell élni, mi pedig tervezünk tovább, jövő tavaszra. Itt leginkább a kertet említeném, amely szörnyű állapotban van. Mivel építkezni szerettünk volna (kocsibeálló, karám nagyobbítás a kecskéknek, baromfiól átépítés), így a faanyagok kupacokban hevernek szerte-szana, a veteményesünk is ahogy kinéz... hát nem szívesen dicsekszem vele az biztos. Viszont az idén legalább lett paradicsomunk, igaz, más szinte semmi, hiszen mindent felvetett a gaz. Az öreg gyümölcsfák (körte, szilva) is szépen teremtek, bár kényelmességünknek lustaságunknak köszönhetően alig-alig sikerült valamicskét télire elrakni a termésükből.
Amiben mostanában jeleskedünk, az a gombaszedés. A nyár száraz volt, így a gombatermést most lehet igazán learatni. Laca rajta is van a témán, sokszor hoz haza kosárnyi gombát az erdőről, amelyet természetesen átnézetünk hozzáértővel, még mielőtt feldolgoznánk, vagy fogyasztanánk. Már tettem el dobozban a fagyasztóba is, de a látványosabb és talán szerencsésebb elrakási módja a gombának az a szárítás.
Az esték már elég hidegek, a kis teatűzhely munkálkodik a konyhában, így nem csak kellemes meleg van, hanem a gombát is van hol szárítani.
Én nagyon szeretem az őszt, mint évszakot, ám most mégis a telet várom, mert szeretnék már túl lenni a nem éppen kellemes vizsgakötelezettségeimen. Kedvenc blogjaim íróitól pedig elnézést kérek azért, mert mostanában nincs időm látogatni őket, remélhetőleg hamar eltelik ez a két hónap, és akkor újra visszatérek mindenkihez.
7 megjegyzés:
Kedves Annamari, tanulásban nem féltelek, kertügyben én is írhattam volna ugyanezt. Tervek vannak, csak az a fránya idő.
Mindig nagyon örülök, amikor valamilyen hírt adsz magadról, magatokról.:) Nálunk is sok minden elmaradt, eltolódik ismét, tavaszra sajnos. Lassan haladunk, ez néha idegőrlő, de ez van. Nekem is egyre inkább az ősz a kedvenc évszakom, bár nagyon sok mindent kell ilyenkor tenni. Kitartást, jó tanulást és sikeres vizsgát neked.
Ha egy kicsit én is a kedvencek között vagyok, mert Te nekem igen, nagyon várlak!:-) Ezen is túl leszel, és majd karácsonyra minden jó lesz, a kertet meg lehet jövőre is csinálni.:-)Jó tanulást!
Köszönöm Nektek a kedves, biztató szavakat!
Igen Anikó, Te is a kedvencek között vagy, de mostanában nem nagyon jártam felétek :-((
Úgy döntöttem, nagy kegyesen (:D), hogy elfogadom magyarázatod a blogod távolmaradásától, és megbocsájtok... :D
De később... mindent pótolnod keeeeeeeeeeell!!
Én is hasonló cipőben járok: annyira nincs időm ezekre a dolgokra, hogy csak most, egy hét múltán jutottam el ide is.
sok pozitív élményt és sikeres vizsgákat kívánok.... soha nem lehet tudni, mire mikor lehet szükségünk.
szép őszt én is szeretem , de a mostani...... nagyon didergős.
Megjegyzés küldése