2013-08-20

Befőzök, aszalok...

... s közben szabadságon vagyok már a múlt szerda óta. Élvezem is minden pillanatát :-) , csak egy a baj, hogy mától mindezt egyedül. Lacám elment picit távolabbra kedves barátainkhoz kályhát építeni, én pedig maradtam, mert az állatokat valakinek az idő alatt is el kell látni. Az elmúlt napokban próbáltam a nyarat üvegekbe tölteni és eltenni télire. Erőteljesen hullanak a körték az egyik fánkról -ugyan Laci szerint semmire való - én meg próbálok belőle szebbeket menteni: fahéjas körtedzsemet és pár üveg körte befőttet főztem belőle. Mindkettő jól sikerült, így további körték is esélyesek arra, hogy a fazékban és ne a disznók vagy kecskék előtt végezzék. Aztán engem sem hagy hidegen, ha valami újdonságot látok vagy hallok, most ez nálam a dinnyehéj-dzsem. Nem hittem volna, hogy ennyire finom lesz a végeredmény, így mivel még tart a dinnye szezon, talán további üvegek is megtelnek majd. Most kettő kis üveggel készítettem, csak a próba kedvéért, az egyiket rögvest el is ajándékoztam.


Akkor itt van ez az aszalósdi, mostanában elég felkapott téma. A kemencénkben egy kenyérsütés után nagyon jól lehet aszalni, most viszont  kihasználtam az elmúlt napok ragyogó napsütését. 3 nap alatt megaszaltam 2 tálca paradicsomot, üvegbe tettem és felöntöttem olajjal. Milyen jó lesz majd télvíz idején elővenni és a zsíroskenyér tetejét díszíteni, vagy valamilyen ételt ízesíteni vele. 


A héten vár még rám a sárga szilva, ami most indult erős potyogásnak. Benne csak az a rossz, hogy a hús nem válik el a magjától, így elég idő- és türelemigényes, míg pár üveg dzsem lesz belőle. De 2 évvel ezelőtt már készítettem (tavaly nem volt egy szem szilvánk sem!) és igen elnyerte a tetszésünket. 

Terveim között szerepelt a bodzabogyó szörp készítése. Ez az idén elmarad, mert olyan meleg volt és szárazság, hogy besültek a bogyók. "Ember tervez, Isten végez" - ez most (és majdnem mindig) nagyon is igaz.

9 megjegyzés:

Holdgyöngy írta...

A fahéjas körtedzsemet nekem is ki kellene próbálnom, csak kőkemény körtéket vert le nálunk a szél.

Holdgyöngy írta...

Megfőztem isteni lett! Köszönöm az ötletet.

Annamarie írta...

Szívesen! :-)

undercover írta...

Szia, hogyan készül a dinnyehéj-dzsem? A rádióban meg azt hallottam, hogy a nemmagvaváló szilvát előbb megfőzik (magostól), aztán átnyomják valami szitán. Hátha ez kevesebb munka, mint a kínlódás a szilvamag eltávolításával.

Annamarie írta...

A dinnyehéj-dzsem így készült: felkockáztam a dinnyehéjat (természetesen a külső zöld héját levágtam, és a fehér részt aprítottam fel), majd enyhén ecetes vízben feltettem főni, jó sokáig. Egészen addig, amíg valamelyest átlátszóak lettek a dinnyehéj kockák. 1,5 dl vízből és 20-30 dkg cukorból szirupot főztem, majd ehhez a sziruphoz hozzáadtam a kockákat és minimum 1-1,5 órát főztem együtt. Közben zselésítőt is adtam hozzá (3:1). A kis kockákon érezni lehet picit a savanykás ízt, de a cukorszirup is jól átjárta/bevonta, így igazi pikáns íz keletkezett. Természetesen szárazdunszt a műveletsor vége :-)

2 évvel ezelőtt a sárga szilva dzsemet én is így készítettem, magostul tettem fel főni. Viszont mi szeretjük, ha picit darabos marad, illetve ha a héja is benn van, így nem szűrtem át, hanem egyenként halásztam ki a magokat.

undercover írta...

Köszönöm a receptet! A maghalászás eléggé időigényes lehetett! Időközben eszembe jutott, hogy a megfőtt szilvát ciberének nevezte a néni! (és én is a darabosat kedvelem)

Annamarie írta...

Óh, azt elfelejtettem írni, hogy az ecetes vízből le kell szűrni a dinnyehéj kockákat és természetesen úgy hozzáadni a sziruphoz. Bocs!

undercover írta...

Köszönöm, még nem késő!

Messzenéző Minyon írta...

Azt én is most tanultam meg, hogy a híg, darabos szilvalekvár a cibere, ami nem fő egész nap és nem lesz belőle igazi sűrű lekvár. Tehát a cibere a szilvalekvár előszobája.