2011-10-25

A Gradi vár és a Bakonaki-tó, ...

... avagy barangolás a szlovén Mura-vidéken

Ennek a bejegyzésnek már legalább egy hónapja meg kellett volna születnie, csak a munka és leginkább az itthoni net hiánya, illetve megbízhatatlansága miatt nem igazán volt kedvem nekiülni. Nos, házasságunk 5. éves évfordulóját szeptember 16-án egy egynapos, szlovéniai barangolással spékeltük meg. A szlovéniai Mura-vidéket látogattuk meg, kitűzött célunk volt a Gradi vár és utána dél-keleti irányban tovább indulva a Dobronak melletti Bakonaki-tó felfedezése. Az idő csodálatos volt, kimondottan kirándulóidőnek indult, aztán mire úti célunk második helyszínére értünk, az időjárás már inkább egy igazi nyári nap délutánjára emlékeztetett.

A Gradi vár otthonunktól észak-nyugati irányban mindösszesen 35 km-re található. Rendezett környezetű, virágos, tiszta kis falvakon keresztül és kanyargós erdei utakon át jutottunk a várhoz. Mai formájában barokk stílusú vár magán viseli a román, késő gótikus és reneszánsz építészet jellemzőit. A vár egy része nagyon szépen, igényesen felújítva áll a látogatók rendelkezésére. A másik rész felújítása éppen zajlik, illetve folyamatban van, természetesen Szlovéniában is, mint mindenhol máshol az anyagi erőforrások hiánya nagy nyomást gyakorol a kulturális javak megőrzésére. A várban sétálva órákat lehet eltölteni azzal, hogy megtekinthetjük a különböző kiállításokat, korhűen berendezett bemutatókat az egykori mesterségekről.

Kovács a kovácsműhelyben :-)

A vár pincéjében borkiállítás is van, ahol a palackozott nedűket meg is lehet vásárolni. Engem leginkább az építészet kötött le, imádtam a gótikus építészetre jellemző boltíves nyitott folyosók csúcsíves keresztboltozatait bámulni. A várban található a Goričko tájvédelmi körzet információs központja is.









A bakonaki-tó - az ébredező szépség



Dél-keleti irányba továbbindultunk második úti célunkhoz, a Bakonaki-tóhoz. Ez a tó Dobronak község mellett található, és méltán híres a közelében található energiapontokról. Csodálatos természeti környezet veszi körül a tavat, amelynek partján egy stégen lehorgonyoztunk. Kosarunkból otthonról hozott elemózsia került elő, majd utána a pléden elterülve süttettük magunkat az őszi nappal, amely intenzitását tekintve cseppet sem volt nevezhető őszinek. A hőgutát elkerülvén inkább felfedeztük a tó környékét. A tavat körülvevő bükkösben található Szt. Vid kápolna mára már védjegyévé vált a Bakonaki tónak.

A kápolna közelében található a Vid kút, amely gyógyforrás jellegéből adódóan számos látogatót vonz a természetgyógyászok által elismert számozott energiapontokkal együtt. Minden energiapont más-más szervünkre hat, és hogy éppen melyikre, ez le van írva egy ismertetőben, és az eltölteni kívánt szükséges idő is. Mi szorgalmasan végigültük az összes energiapontot, bár bevallom őszintén, hogy én egy cseppet sem hiszek az ilyesfajta gyógyító erőben, számomra ez túl misztikus, én pedig realistaként túlzottan is két lábon a Földön járok. Ennek ellenére még a Vid kút gyógyító vizéből is hoztunk egy üveggel. Úgy tartja a mondás, hogy aki abban a vízben megmossa a szemét, annak megjavul a látása. Ezt én saját tapasztalattal nem tudom sajnos alátámasztani, mivel mostanában már a laptop monitorját is csak az 1-es olvasószemüveggel bírom tökéletesen olvasni, nyilván a munkámból kifolyólag, a mindennapi, sok-sok számlának köszönhetően. Viszont rengeteg turista megfordul ezeken az energiapontokon, és jó látni, hogy az embereknek még maradt valami, amiben hihetnek…
Akinek felkeltettem az érdeklődését ezen két kitűnő úti cél iránt, az alábbi linkekre kattintva még több információhoz juthat:

* Gradi vár

* Bakonaki-tó

Kirándulásunk végén az évfordulónkat a bajánsenyei Határ Csárdában egy kiadós vacsorával ünnepeltük meg. Ez a nap mind a testnek, mind a léleknek teljes kikapcsolódást és feltöltődést nyújtott.




6 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Olyan ritkán jelentkezel mostanában, hogy már ünnepnek számít.
Nagyon szép helyeken jártatok, azokat a keresztboltozatokat én is szívesen megbámultam volna :))

Judit Újpalotárol írta...

Nagyon örülünk hogy jelentkeztél végre a Tölled megszokott igényes irással.Élvezettel olvastam hogy milyen szép helyeken jártatok.
Puszi a családnak.

Péter bácsi írta...

Gyönyörű helyen voltatok. Remélem már jól beilleszkedtetek és megszoktátok a falusi életet!
Most már én is Szalmatercsen élek, két évembe került mire megteremtettem magamnak az új egzisztenciámat.
Ezentúl gyakrabban írok, üdv Péterbácsi

Rafael Balázs írta...

Hát igen... az a Határcsárda... Az utóbbi években szerettünk bele az Őrségbe, s annak egy különleges pontja lett számunkra a Határcsárda. Őrségi gombaleves; Csülök pékné módra dödöllével, Tökös-mákos rétes... Ilyesmit és ilyen jól elkészítve még a Mátyás pincében, a Gundelnél sem kínálnak!
rb

baratella írta...

Gratulálok és kívánom még sokszor 5 évet ünnepeljetek együtt.
Én is szeretem a Mura-vidékét, közel is van hozzánk.Más hangulatot áraszt. más szokásokat rejt ez a vidék mint a miénk.Grad vára már egy ideje csábít és írásod megerősít benne, hogy látni,érezni kell ennek a helynek a varázsát.Köszi az ajánlást.

Névtelen írta...

Nekem is nagyon tetszett az a vidék, ha stresszes vagyok sokszor rá gondolok... jó volt olvasni az írást, remélem majd többször is tudsz jelentkezni! jó lehet munkába is Szlovénián keresztül járni...