2009-11-12

Az otthon melege

Még régebben, talán az előző blogban már szó esett pár sorban a ház fűtéséről. Azóta persze folyamatosan teszteljük a kályháinkat, és örömmel nyugtáztuk, hogy jól gondolkodtunk, amikor még a házvásárlás után rögtön kijelentettük, hogy "ebben a házban ugyan a gáz biztosan nem lesz bevezetve". Házunk két elég nagy méretű kéménnyel rendelkezik, azonkívül egy gyönyörű, padkás, falköztes cserépkályhával, amely a konyhát és a nappalit fűti. A házvétel óta vásároltunk egy salgó típusú teatűzhelyet a konyhába, és egy üvegajtós vaskályhát a hálószobába, valamint egy pici, öregecske "jancsi-kályhát", amely először csak dísznek lett szánva, de aztán Lacám kisamottozta, és azóta tökéletesen működik. A felsorolt fűtőberendezések - nyitott ajtók mellett - tökéletesen be tudják fűteni a 76 nm-es házat, ez már a múlt télen 100%-ig bizonyítást nyert. Igaz, hogy nem túl kényelmes a minden reggeli hamuzás és begyújtás, a vele járó koszról már ne is beszéljünk. Viszont házunkat nem csúfítják el a csövek és radiátorok, amelyek véleményem szerint egy ilyen öreg - 110 éves - parasztházban környezetidegennek tűnnének. Az égő fa ropogása, illata és látványa jóval nagyobb melegérzetet ad, és arról még szó sem esett, hogy mennyivel nagyobb az energiahordozó-, illetve leadó képessége, mint a gáznak. Nem véletlenül kezdték el újra gyártani a régi konyhai salgó

tűzhelyeket, hiszen aki teheti, a bizonytalan gázszolgáltatás helyett inkább a fatüzelést választja. Persze van ennek a módszernek negatív oldala is, méghozzá az, hogy mivel nem állandóan lakjuk a házat, így nagyon gyorsan kihűl, hiába vannak 60 cm vastagságú téglafalak. Így, amikor odaérkezünk, az első napunk a felfűtéssel telik. Téli időszak előtt a vizet is le kell engednünk és el kell zárnunk, hiszen megfagyhat. Erre a 3 hónapra (december-február) hordókba letározunk vizet, a fürdés melegített vízzel, lavorban történik. Ez így valóban nem túl kényelmes, mellesleg megjegyzem, hogy a tisztálkodás a régi időkben sem történt másként és mégis éltek így emberek, születtek gyerekek (talán több is, mint manapság), és bocsánat, de nem volt ennyi ápolatlan, büdös, koszos ember, mint ma.

Terveink is voltak, illetve vannak a fűtést illetően: Laca a jövő hónapban végez a suliban, így már papírja is lesz a kályhaépítésről. Gondolkodik egy második cserépkályhában, amely a hálószobába kerülne a vaskályha helyett. Még kiforratlan a terv, hiszen eddig több ötlet is felmerült. Először arra gondoltunk, hogy kellene egy ún. vízteres kályhát építeni, amelyet ha fával felfűtenénk, akkor az egész házban cirkulálhatna a melegvíz a radiátorokban. De már megint itt ez a fránya "radiátor-kérdés", amelynek én nagy ellensége vagyok, így élből leszavaztam. Második érvként pedig felmerült, hogy ehhez a fajta megoldáshoz egy keringető szivattyú is szükséges, amely elektromos árammal működik. Viszont ezen a környéken gyakoriak az áramkimaradások, így ha a szivattyú nem működik, és épp nem vagyunk otthon, hogy ki tudnánk lapátolni a forró parazsat a kályhából, akár fel is robbanhat az egész. Harmadik érv, amely ellene szól, csupán elvi: Laca azt mondja, hogy egy vízteres cserépkályha építése maga a cserépkályha megcsúfolása... tehát ez az ötlet elvetve.
Volt még egy felvetés Laca részéről: méghozzá egy ugyancsak falköztes cserépkályha építése, amely kívülről lenne fűthető, a hálószobában pedig lenne egy üvegajtó, amin keresztül látszódna, ahogy ég a tűz... ez az a bizonyos kandalló-feeling. A ház elrendezése olyan, hogy van egy nagy konyha, amely az étkező is, viszont ebből nyílik egy kisebb helyiség, a "kiskonyha", ahol van az én "boszorkány-konyhám", tehát a főzés-sütés itt történik. A hálószoba és a kiskonyha közös fala lenne az, ahová be lenne építve a falköztes kályha, a kiskonyhából történne a kályha táplálása. Viszont az ilyen falköztes kályhákat nem lehet rés nélkül beépíteni, tehát körben legalább 5-10 cm-es rést kéne hagyni, ami ugye egy hálószoba esetében nem túl szerencsés... így ez az ötlet is elvetésre került.
Marad a hétköznapi cserépkályha, de még egy padkás, "szemes" búboskemencét is el tudnék oda képzelni... no majd kiforrja magát az ötlet!
Miután a naptárban igencsak gyors iramban haladunk előre a tél felé, és mindezt az elmúlt napok időjárása is alátámasztja, a jövő hét végét újra Szomorócon töltjük, téliesítünk, víztelenítünk. De ez már a következő poszt témája lesz.

15 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Na, ezeket a kérdéseket, dilemmákat mi is ismerjük... Igazad van a radiátorral, hogy csúfít (ennél már csak egy konvektor csúfabb, ráadásul az kívül-belül), de amikor az ember lánya már 7 éven keresztül melegíti a vizet és fürdik lavórban, akkor átértékelődnek a dolgok. És igazad van a pattogó fával kapcsolatban is - na annak a hangja gyönyörű.
Mi is tervezünk amúgy a radiátorok mellé még kályhákat is. Tényleg, erről is lehetne írni...

Messzenéző Minyon írta...

Jut eszembe: és akkor mi a helyzet télen a vécével?

Annamarie írta...

Minyonka, a WC-t is úgy öntjük le vödrös vízzel!

Örülök, hogy írástémában adtam további ötleteket. Szívesen olvasnám a Ti terveiteket.

bodzazsuzsa írta...

Én is hagyományos fűtés-párti vagyok, s csakúgy, mint Te, hosszú évekig sparhelten melegített vízben fürödtünk. Az új házunkba ugyan bevezettük a gázt, de a konyhában csak sparhelt "csinálja" a meleget, és a nappaliban is cserépkályha az "energiaforrás". Tulajdonképpen csak a fürdőt melegítjük gázzal, hisz az emeleti hálók "beszippantják" alulról az alváshoz elegendő meleget.

Palócprovence írta...

Nálunk a két szoba közötti falba van beépítve (rés nélkül) a cserépkályha és semmi probléma vele.

Annamarie írta...

Palócprovence: igen, a mi meglévő kályhánk is emígy van beépítve. Valóban semmi baj vele, ha csak a hőtágulás következtében megrepedt falról nem beszélünk. Írtam, hogy a férjem most folytat ebben a témában tanulmányokat: na ő is úgy tanulta, hogy bizony nem árt az a kis rés körben.

Annamarie írta...

Bodzazsuzsi: az itthoni házunkban a gázkazán mellett vegyes tüzelésű kazánunk is van, de azt sokkal jobban szeretem, mert jóval "másabb" a meleg, ha fával fűtünk be. nekünk a fürdő fűtése még nem megoldott: a nyitott ajtóknak köszönhetően ugyan áramlik be némi meleg, de ettől komolyabb fűtésre lesz szükségünk.

Hédi írta...

Mi is jórészt fával fűtünk,nem bánom a hamuzást-takarítást, a kályha sugárző hője önmagában gyógyszer, amióta így fűtünk, nem kaptam el komolyabb megfázásos betegséget.

Vályogvető írta...

Mi is egyetértünk a hagyományos fűtési megoldásokkal. A városi házunkban van egy cserépkályha, hétvégeken és ünnepnapokon használjuk. Teljesen más a hő- és komfort érzetünk, mint amikor a radiátorok melegítenek.
A vályogházban a nyáron űztük el a gázcsöveket, konvektorokat. A múlt hétvégén végleg leszerelték a gázórát is!
Ahogy írtad: "ebben a házban ugyan a gáz biztosan nem lesz bevezetve", ránk is vonatkozik.
Ha Laca profi kályhássá válik, megbízzuk egy cserépkályha rakásával :-) Most csak egy helyiségben van egy öntöttvas kályha-kandallónk, a "tiszta szobába" cserépkályhát szeretnénk jövőre.

"saját levében" írta...

Csak erre jártam és gondoltam beköszönök! :))

Annamarie írta...

Vályogvető: örülök, hogy Ti is hasonlóan gondolkodtok, illetve úgy látom, hogy a többség ugyanezen a véleményen van.
Laca örömmel vállalja majd a kályhátokat.

Annamarie írta...

"saját levében": örülök, hogy benéztél, remélem, tetszett, amit láttál!
Szeretettel várlak máskor is!

Péter bácsi írta...

Nálam is ugyanez a dilemma és én is ragaszodom a fa, esetleg a szénfűtéshez, de csak kiegészítőleg éjszakára, a hőntartás miatt. Való igaz, más a hangulata és ha jól ki van már fűtve a ház, akár rövidnadrágban is lehet az ember.
Én a kemence mellett vagyok az soká tartja a hőt. Sajnos a sparhelt kevésbé és sokat fogyaszt!Szerintem a fagytalanítással még ráértek karácsonyig, talán nem lesz hidegebb!Én is csak akkor szoktam leengedni a vizet. Máskülönben ezek a vastag falak csak tartósan -10 fok után hűlnek ki és a föld geotermikus energiája sem engedi a teljes lehűlést!

Annamarie írta...

Péterbácsi: szerintem sem kéne fagytalanítani, hiszen valószínűleg a szilveszter körüli napokat ott töltjük, így újra rá kell majd nyitni a házra a vizet. De a férjem ragaszkodik hozzá, mert félti a munkáját, és azt hiszem, hogy joggal. Arról már nem is beszélve, hogy az a rész már bizony Alpokalja, és sokkal hidegebb szokott lenni, mint az ország más részein.

Péter bácsi írta...

Jól van csak dolgozzatok vele, legalább gyakoroljátok!