Akik rendszeresen olvassák naplómat, ők tudják, hogy idehaza nem kevés háziállat színesíti hétköznapjainkat, akik hosszabb őrségi tartózkodás alkalmával velünk utaznak. Ilyenkor a kisteherautónk, mint Noé bárkája működik.
Nem hétköznapi háziasított állatunk Albert - nemes egyszerűséggel: Albi - a dolmányos varjú. Ő már két éve él velünk. Férjem egy alkalommal, amikor a Duna-parton várta ki az időt, hogy indulhasson a munkahelyem elé, egy bokor aljából iszonyatos rikácsolásra lett figyelmes. Egy babavarjú volt, valószínűleg vagy kieshetett a fészekből, vagy pedig első szárnypróbálgatásai során nem volt ereje visszarepülni családjához. Laca miután megállapította, hogy a kisvarjú látszólag egészséges, betette az autóba és hazahoztuk. Kezdetben kézből etette mindenféle - általam nagyon utált férgekkel, gilisztákkal - majd kipróbáltuk a macska- és kutyakonzervet és száraztápot is, amely ízlett Albinak, így a továbbiakban ezek, és természetesen a házikoszt alkotják az élelmét. Kialakítottunk neki egy védett, fedett röpdét is, így kényelmes helye lett.
Mostanra gyönyörűen kifejlődött. Szürke mellénykéje (dolmánya) van, és nagyon szép, kékes-fekete színben játszó tolla. A varjú nagyon intelligens jószág, könnyen tanul és könnyen szelídíthető. Laca meg tudja simogatni, sőt, igényli is a naponkénti foglalkozást, törődést, közelséget. Rengeteg féle hangot tud produkálni, amely néha köztünk nevetség tárgya is. Amikor Szomorócon vagyunk, ki szoktuk őt engedni, sétálgat a ház körül, elballag 40-50 méterre, aztán visszajön, és még a kutyákkal is játszik.
Férjem két nappal ezelőtt észrevette, hogy Albi csak az egyik lábát használja, a másik csak lóg mellette. Nem tudtuk megállapítani, hogy mi baja lehet, így elvitte az orvoshoz, ahol sajnos beigazolódott félelmünk: eltörött a lába. Kicsit megijesztettek bennünket, hogy ha nem kerül sor mielőbb műtétre, akkor amputálni kell majd a törött végtagot. Férjem felhívta a hortobágyi Madárkórházat, ahol tudták volna fogadni, de Budapesttől elég messze esik, így maradt a budapesti Állatorvostudományi Egyetem. Tegnap délután Laca elvitte Albit, először megröntgenezték, amely alapján megállapítható volt, hogy szilánkos combcsonttörést szenvedett, utána pedig megműtötték a lábát. Most úgy néz ki, hogy a műtét sikerült, majd 6 hét múlva kell őt kontrollra visszavinni, reméljük, hogy addig megfelelően összeforr a csontja. Albert, aki már megannyi boldog percet szerzett nekünk a jelenlétével most a ház egy nem annyira forgalmas szegletében, a ketrecében lábadozik.
