Nekünk is ilyen lesz!

Laca elkészült a szlovéniai búboskemencével. A megrendelő elégedett volt, a kemence nagyon szép lett, mutatós darabja a kertnek. Reméljük 2-3 hét száradás után beváltja a hozzáfűzött reményeket. Elterveztük, hogy a mi kertünkben is -ha nem is pont ugyanilyen - de hasonló fog épülni (a miénknek a búbja lesz egy kicsit kisebb és tervezünk mellé egy grillsütőt is). Így a jövő héten kezdjük az alapozást, hiszen a betonnak legalább 2 hetes száradási idő szükséges. Addig beszerezzük a hiányzó téglákat, egyéb anyagokat és indulhat a munka!

Nincs okom panaszra...

... hiszen az elmúlt másfél hónap alatt - mióta véglegesen itt lakunk- többen látogattak meg bennünket, mint az utolsó másfél évben, amikor még Pest megyében laktunk. És ez jó érzés, nagyon jó. Ahogy elnézem a naptárunkat, egészen szeptember közepéig tele van programmal vagy vendéggel. Ma például unokatesóm látogatott meg kis családjával, no meg a velük együtt pihenő baráti társaságukkal, négyőjükön kívül vagy még 18 emberrel. Sok autóval jöttek, kicsit körbenéztek, aztán kétkerékre pattantak és bebringázták a környéket. Majd vissza hozzánk, ahol jéghideg üdítő, néhány jó szó várta őket. Úgy néztem, jól érezték magukat. Kattogtak a fényképezőgépek, állataink különösen nagy sikert arattak, nem győzték bezsebelni a rengeteg simogatást. A házban szinte tárlatvezetést folytattam, több csoportban jöttek körülnézni, kérdezősködni. Sokszor kellett, sok embernek elmesélnünk idevetődésünk történetét, a ház akkori állapotát, és a jövőbeli terveinket, de szívesen tettem, hiszen jó visszaemlékezni ezekre a történésekre. És bizony majd jó lesz visszaemlékezni a fagyos téli napokon ezekre a nyári látogatásokra is, hiszen télen nehezebben mozdulnak ki az emberek, főleg ilyen távolságra. Ami meglepett, hogy senki sem tette fel azt a kérdést: "Te jó ég, és mit akartok itt csinálni a világ végén?" Mert már ilyet is hallottunk. Vannak olyan emberek, akik nem tudják elképzelni az életüket Budapest nélkül, és akkor nekünk szegezik ezt a bugyuta kérdést. Megjegyzem, csak olyan ember tesz fel ilyen és ehhez hasonló kérdéseket, aki nem látja meg a természetben megbújó kincseket és aki nem hallja a csend szavát.

Jól sikerült ez a nap is, jövő hétre viszont több napos, ittalvós vendégeket várunk, lélekben már arra készülök.

Tetők, ácsolatok

Már a múltkor említettem, hogy Laca megácsolta a pince előtti előtetőt, amelyet a kódisállás másik oldalára is szándékunkban áll mielőbb megépíteni. A faanyag már meg van hozzá, néhány spéci csavar még ami hiányzik, és a jövő héten hozzá is lehet kezdeni. Persze a kész tető alatt most még némi rendetlenség uralkodik, ugyanis oda rakunk mindent, amit nem kéne, hogy eső érjen. A tetők a télire való fa tárolására fognak szolgálni.

Igaz, hogy már kifelé megyünk a nyárból, de most készült el a ház előtti kiülő is, amelynek nagyon örülök. Előtte egy pavilonunk volt, amit jó néhányszor elsodort az erős szél oly módon, hogy a vékony anyagot teljesen összegyűrte, használhatatlanná tette. Ennek az állapotnak a megszüntetésére találtuk ki, hogy mindenképpen fából kell ácsolni egy kiülőt, amely ad némi árnyékot, hiszen a ház déli fekvése végett napközben egy szemernyi védelmünk sincs az erős napsütés ellen és az is fontos, hogy ellenálljon a szélnek is. Persze nem ártott volna egy olyan, amely az eső ellen is véd, de ennek a tetőnek bizony története van. Még 2007-ben saját szervezésben voltunk Lacámmal kettesben egy kis Balkán-túrán, ahol átautóztuk Görögországot, onnan Albániába, majd Montenegróba vezetett az utunk. (Aki ráér, és akit érdekel pld. az albán kultúra, szokások, az albán élet, szép fotók az elolvashatja az útról írt beszámolómat IDE kattintva.) Albániában megálltunk a kies tengerpart mellett egy kis kávézónál, amelynek ugyanilyen teteje volt, mint amilyen most a mi kiülőnknek. Egyszerű nádszövetes fedés volt rajta, azon át szűrődött a napfény, olyan hangulata volt az egésznek, hogy azt keressük azóta is. Miután hazatértünk, nézegettük a házunkat, hogy lehetne egy ilyen tetőt hozzászerkeszteni, de közbejött az őrségi ház projekt, így maradt csak az álmainkban, az emlékeinkben. Olyannyira nem ezzel foglalkoztunk, hogy már szinte feledésbe is merült. Most, amikor a kiülő tervezgetésénél tartottunk, egészen más terveink voltak. Nyeregtetőt szerettünk volna, 5 cm-es nádpadlóval a tetején, aztán közbe szólt több dolog: nem volt elég faanyag hozzá, anyagiakban is szűken vagyunk, Laca kicsit óczkodott a nyeregtető elkészítésétől, ugyanis ő ilyet még nem csinált, így azt sem tudta, hogy az oszlopok beásása után hogyan folytassa a munkát. És akkor, amikor mindketten ott álltunk a már beásott oszlopok között és nézegettük, hogy hogyan tovább, szinte egyszerre hasított belénk a közösen szerzett emlék: hát csak egy egyszerű, lapos tető legyen, a tetején egy nádszövettel. Majd október végén téliesítjük (leszedjük a nádszövetet, vagy az egészet letakarjuk az erősebb fóliával), így talán használható lesz a következő szezonban is. Laca betetőlécezte, beszereztük a tetejére a nádszövetet, és ma, amikor a kávénkat kortyolgattuk alatta, mindkettőnknek eszébe jutott az a régi kép… és megtaláltuk a régóta keresett feelinget is. Még kap egy jó lazúros festést és számunkra tökéletes.

Gombák

A mostani időjárás igencsak kedvez az erdei gombatermésnek. A majd' mindennapossá vált eső és utána a melegen simogató napsugarak kicsalogatják a sűrű avar alól az illatos barna vargányákat, a zöldes vagy lilás kalpagú galambgombákat és az aranyló narancssárga császárgombákat is. Bár a fotókon látható termést nem mi szedtük hanem kedves barátaink, viszont kaptunk belőle jócskán mi is. Így készítettem egyszer egy vegyes gombapörköltet, néhány vargánya és galambica fej bundában végezte, de a nagyja vargánya leszelve a kerti asztalon napfürdőzik, hogy aztán üvegbe kerülve a fagyos téli napokon felhasználva újra szánkban érezhessük az aranyló nyár ízét.

A média középpontjában...

... legalábbis ami a nyomtatott és elektronikus sajtót illeti.


A köztársasági elnök úr beiktatása utáni első útja Kercaszomorra vezetett, amely nem kis büszkeséggel tölti el a helyi lakosok szívét. Polgármester urunk akkép fogalmazott, hogy idejét sem tudja annak, hogy mikor látogatott el utoljára erre a vidékre közjogi főméltóság, ezért a történelemben szerény kutatást végzett: talán Nagy Lajos idejében járt itt utoljára ilyen magas rangú, említésre méltó személy.

Történelemportál
Kdnp.hu
Népszava
Origo
Vas Népe
Hírszerző
Savaria Info
Rekreátor
Hello City


Én személy szerint boldog vagyok, hogy egy ilyen történelmi múltú kis falu lakója lehetek. Az én gyökereim ugyan nem innen erednek, de betelepült helyi lakosként büszkén ápolom a múltat, őrzöm a hagyományokat, és kürtölöm világgá egy pici falu nagy hírét.

Képes hétvégi összefoglaló

A fotókért köszönet Bukor Ferenc szombathelyi barátunknak!

Nem hittem volna...

... hogy itt, a számomra oly ismeretlen helyen egy nagyon távoli rokonra bukkanok, ráadásul teljesen véletlenül. Laca legközelebbi munkája egy szlovéniai kültéri kemenceépítés lesz, és ehhez kerestünk egy olyan díszműkovács mestert, aki a kemence belső ajtaját (úgynevezett "tévő"-jét), valamint a kissé díszesebb külső ajtaját megrendelésre elkészítené. Egyik kedves barátunkat (akitől mellesleg annak idején a házunkat vásároltuk) kérdeztük, hogy nem tud-e nekünk ezirányú hasznos információval szolgálni, és véletlenül tudott. Már amikor diktálta a mester nevét, azt furcsállottam, hiszen ugyanúgy hívták, mint engem, a leánykori nevemen. El is mentünk meglátogatni Őriszentpéterre a kovács mestert, bemutatkoztunk egymásnak, jót derültünk a névegyezőségen. Beszélgetésünk során azonban felfigyeltem arra, hogy említette, honnan származik, és ez nem volt más, mint ahol édesapám szülei és testvérei éltek/élnek, attól egy 10 km-re lévő nagyobb városka. Mondom is neki hamarjában, hogy ez a névegyezőség mégsem lehet akkor olyan véletlen, hiszen édesapám onnan 10 km-re lévő kisfaluban született. Jani bá mondja ám, hogy hát ő is onnan származik, csak azért mondta inkább a város nevét, mert a kis faluét senki nem ismeri, a város viszonylag híres, és így rögtön el tudják helyezni a térképen. Ja, hát akkor vajmi közünk csak van egymáshoz! És elkezdte sorolni a neveket, a helyeket... én egész gyermekkorom összes nyarát abban a Tolna megyei kis faluban töltöttem, de most valahogy hirtelen, egy csapásra megszállt az összes emlék... és azt bántam a leginkább, hogy édesapám mindezt már nem láthatta, nem hallhatta...

Összetettem az információkat és Jani bá korából következtetve arra jutottam, hogy az ő nagypapája és az én dédnagyapám lehettek testvérek. Ezt levezetve tovább: az ő édesapja és az én nagyapám voltak unokatestvérek, Jani bá és az én édesapám lehettek másodunokatestvérek, a Jani bá fia és én lehetünk harmadunokatestvérek... áll is a családfa (egy része) :-)) Mindebből látszik, hogy valóban távoli a rokonság (mellesleg rendkívül hasonlít édesapám egyik öccsére), de én nagyon örültem neki, hogy ilyen távoli vidéken ennyi idő után rokonra lelek. Milyen kicsi a világ! és milyen igaz ez a mondás...

Kercaszomori Falunapok

MEGHÍVÓ
Kercaszomor község Önkormányzata és a szervezők tisztelettel hívják és várják a XIX. Kercaszomori Falunapok alkalmából, 2010. augusztus 6-8. napjain megrendezésre kerülő


VARGÁNYA ÉS HAJDINAFESZTIVÁLRA

Augusztus 6. (péntek)


18.00 Rendezvény és kiállítás megnyitó ünnepsége
- „Gombák és gabonák az Őrségben” – Bemutató amatőr fotósok képeiből
- Ízelítő a községben állandó jelleggel a közeljövőben megvalósuló Ásvány- és kőzetkiállításból
- Pongráczék ritka eszközökből és szerszámokból álló gyűjteményének bemutatása
- Bemutatkozik az Őrségi Baráti Kar, Boldog András vezetésével


Augusztus 7. (szombat)


9.00 órától Sportprogramok a focipályán
- Kispályás labdarúgó focitorna kistérségi, határon túli és tapolcai csapatok részvételével
- Rögbi bemutatót tartanak a „Battai Buldogok”

13.00 órától Hajdina, valamint mezőgazdasági- és helytörténeti bemutató a Pongrácz-portán

18.00 órától Programok a tábortűz körül
- Tűzoltók találkozója és bemutatkozása Lenti, Bajánsenye, Kapornak, Hodos Tűzoltóinak részvételével
- Fölnagy Csaba, énekmondóval közös éneklés - történetek, anekdoták a tűz körül

21.00 órától Táncmulatság, melyhez az élő tánczenét az Albatross együttes biztosítja.

Augusztus 8. (vasárnap)


10.00 Ünnepi Istentisztelet a Református Templomban
11.00 „Legbátrabb község” – a Szomoróci felkelés 90. évfordulója alkalmából megemlékezés a Faluházban
Díszpolgári cím adományozása


13.00 órától Gasztronómiai, kulturális és egyéb szabadidős programok
- „Kutyák az ember szolgálatában” - a Göcsej Kutyaklub bemutatója
- Kürtöskalácssütés, langalló és egyéb gasztronómiai élmények
- „Vargánya és hajdina az asztalon” ételek és étel különlegességek bemutatója és kóstolója, vendéglátók versenye
- Légvár és csúszda a gyermekeknek


A szabadtéri színpadon fellépnek:
- Harangláb Népzenei Együttes
- Kerka Hagyományőrző Egyesület
- Gradisce Kulturális Egyesület
- Lábaspajtások
- Csesztregi színjátszók
- Kerkabarka Színjátszócsoport
- Domonkosfai Népdalkör
- Fantazy tánccsoport

18.00 órától MAKÁM koncert

Szombaton és vasárnap állatsimogatóval, lovaglási lehetőséggel, kézműves és íjászbemutatóra várjuk az Őrséget, a családias hangulatú, színes programokat kedvelő érdeklődőket!