Kellemes elfoglaltság a villanypásztor telepítés, legalábbis én azt vallom. Bekerítettük a következő területet, amely tulajdonjogilag nem a mienk, de használhatjuk. Gondosan kimértük a métereket, 35 méter hosszú, 27 méter széles, 4 méterenként leütöttük a karókat, felszigetelőztük, majd behúztuk 3 sorba a szalagot, illetve zsinórt. Átvezettük az előző területről az elektromosságot, Laci megcsinálta a két terület közötti átjárót is, majd következett a főpróba. Tökéletesen működött, ezt igazolta Jenny kutyánk nyüszítése is, aki még nincsen hozzászokva ahhoz, hogy nem rohangálunk össze-vissza. És akkor Kerge birtokba vette. Ekkor még nagy volt a fű, de Kerge örömmel legelte azt is.
Miután az időjárás-előrejelzés most elég hosszú ideig jósolt meleg, száraz időt, így lekaszáltattuk és bebáláztattuk a területet. A már bekerített részt Laci kézi kaszával kaszálta le, igen szép rendet vágott. Az én feladatom az volt - mivel ő dolgozott - meg kellett vasvillával forgatnom a sorokat, hogy tökéletesen száraz legyen. Természetesen a legnagyobb melegben kell ezt csinálni, valami alig ruhában, és akkor egyúttal a szép napsütötte bőrszín is garantált. Akárcsak a szénabála összehordás alkalmával is. Most első körben 215 db kockabála lett, de van még a faluban egy-két terület, amelyet mi kaszáltathatunk, így biztosítva lesz állataink téli takarmánya. Most már csak helyet kell a báláknak csinálni, ugyanis a szénatárolónk dugig lett.
A szénatároló itt még csak negyedéig van tele, azóta már csurig van bálával. |
A kézzel lekaszált szénát boglyába hordtuk össze, plusz még ami a bálázás alkalmával kimaradt. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése