Minden a munkával kezdődött, tehát nevezhetjük munkahelyi ártalomnak is. Az új szerelem Lacámra munkavégzés közben kacsintott rá, mégpedig akkor, amikor a mentett lovakat kellett őriznie egy pár alkalommal. Az egyikbe teljesen beleszerelmesedett, mikor hozzájuk kellett mennie, mindig felszerelkezett almával, répával, hogy kedveskedni tudjon kiválasztottjának. Pedig arról a lóról muszáj lesz lemondanunk, mert van tulajdonosa, sőt külön a nyilvántartásba bejegyzett állattartója, akik többek között perben állnak az állammal, mert nem viselték rendesen gondjukat a 60 pacinak. Tehát ennek a lónak az elhelyezése teljesen bizonytalan, de mindez arra jó volt, hogy férjem-uram egy új hobbinak kezdjen hódolni. Én is volt, hogy meglátogattam a pacit, sőt már a rehabilitációs helyén is etetgettem, szőrét kefélgettem és egyre jobban összebarátkoztunk, sőt egyre jobban kezdett a szívemhez nőni és egyre jobban kezdtünk vágyni egy saját ló után. És akkor egy nap egyik ismerősünk megkérdezte, hogy nem kell-e egy póni. Persze, mi azt feleltük, hogy kell, erre ő azt válaszolta, hogy közben megbeszélte a férjével, és nekünk ajándékoznának egy lovukat, ha elfogadjuk. Hát na ná, persze hogy elfogadtuk. Kerge útlevele szerint egy 13 éves ír telivér, ismerőseink nemrég Ausztriában vásárolták abból a célból, hogy kislányuknak jó lesz lovagolni. Viszont ő versenyló volt hosszú évekig, és egy alkalommal a volt gazdái hideg vízzel itatták közvetlenül a futam után, így leforrázták a tüdejét, ergo versenyzésre -sőt egyelőre legalább egy évig lovagolásra- is alkalmatlan. A kislánynak vettek másik lovat, amelyen tud lovagolni, Kergét meg a párom hazahozta, és azóta ő a mienk.
|
Jól állnak egymásnak |
|
Kerge birtokba vette a ház mögötti területet |
|
A ház mögötti saját részt villanypásztorral kerítettük le |
Elterveztük, hogy Kerge a ház mögötti területen fog lakni, oda építünk egy kisebb pajta-féleséget neki, a saját területünket meg villanypásztorral le is kerteltük. Az eredeti rendezési terven volt is ott épület, de azt csak úgy, mint a lábaspajtát, annak idején elbontotta a volt tulajdonos. Mivel a házunk mögötti területünkön túl is rét, kaszáló van, így a rét tulajdonosától megkaptuk használatba. Csak lényeges, hogy nem fix, hanem bontható villanypásztor legyen. Ez óriási segítség nekünk, hiszen ennyi kecskének, birkának és már a lónak is nagy szüksége lesz a szénára, no meg a legelőre.
Közben kecskéinknél utolsóként Picúr is megellett, ő is ikreknek adott életet, és lányok!!! Tehát most úgy állunk, hogy az idei összes kiskecske száma 8, abból 2 ikerpár van, és ivaruk szerint 7 gödölye és 1 kis bakkecske. Gyönyörűek!
|
A társaság egy része napfürdőzik |
|
A házunk mögötti rét. Telis-tele lila harangvirággal... |
|
... réti boglárkával, margarétával, lila kosborral, tüdőfűvel. |
|
Esőben bizony bővelkedtünk az elmúlt napokban. |
Utoljára, de nem utolsósorban pedig egy új kiscica érkezett hozzánk, egy édes kis vörös cirmos kandúrka. Cicáink száma így újra ötre gyarapodott, abból egyelőre hárman kinti cicák, kettő pedig benti cica.
|
Jenny és Brandon kezelésbe vették Cilindert, az új kiscicát. |
3 megjegyzés:
Ez a kecskés fotó hatalmas:)))) Kíváncsian várom milyen állatok bukkannak még fel nálatok:)
És még mondja valaki, hogy nincs szerelem első látásra... :D
Mézeskalács: hát, azt mi sem tudjuk! Bár Kergének nagyon kéne egy haver, hogy ne legyen egyedül. Én egy szamárra gondoltam :-)
Gandalf: Már hogyne létezne! Én és a férjem 9 évvel ezelőtt ugyancsak szerelem volt első látásra!
Megjegyzés küldése