Tényleg itt a tavasz! A madárcsicsergéses, napsütéses időn kívül mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megkezdődtek nálunk a kecskeellések. Mókus lett az első, amelyik megfialt egy kislány gidát. Mókusnak ez az első ellése, így kicsit jobban oda kell figyelnünk arra, hogy teszi-e a dolgát rendesen. Ezek a fotók a gida 5 perces korában készültek, még tisztogatásra vár.
Mókus ellésére nem is számítottunk, viszont Laca pont tegnap említette, hogy olyan furcsa nagy a hasa. És ma ahogy ment a karámba, hogy kiengedje a kecskéket legelészni, akkor vette észre, hogy Mókusból már kint van a kisgida feje és két mellső lába. Természetesen a szülés további részében is segített Mókusnak, gyengéden megfogta a két kis patáját és óvatosan húzta kifelé. Könnyen ment ez a szülés, most már csak azt kell figyelnünk, hogy a kisgida rendesen szopjon.
A következő talán Mici lesz, aki az első kecskénk volt tavaly, és márciusban két kis gidának adott életet. Reménykedünk, hogy talán most is két kisgidája lesz. Azután Vadóc és Picur is sorra kerülnek. Izgalmas napok, hetek elébe nézünk!
11 megjegyzés:
De jó Nektek!És pont elsőre egy leányka...
De klassz izgalmak. Édes a picurka.Eszter
Sziasztok!
Nagyon helyesek (a kicsi is és a mama is).
Itt (Bp.) is tavaszodik már, de Szomorócon biztosan szebb és madár dalosabb minden. Már nagyon várjuk, hogy mehessünk.
Üdv.: Zsuzsa és Karesz
Csodálatos volt nálatok, szép a házatok, mit szép, lenyűgöző! Az állatok gyönyörűek, ti pedig nagyon kedvesek vagytok! Meglepetés bónusz volt a kenyér, életem - túlzások nélkül - legfinomabb kenyere. Nagyon köszönöm! Ha a kenyér receptje nyilvános lenne, akkor a világörökséget gazdagítanátok vele! Sajnálom, hogy a gidaszületésről pont lemaradtam... szeretettel és köszönettel, Andi
Zsuzsa és Karesz: már itt is tavaszodik, csupa csupa madárcsicsergés volt a mai nap és sok-sok napsütés. De hó még mindig van, lassan olvad, de ez jó, mert ha hirtelen olvadna csónakot kellene bérelnünk, hogy az udvarban közlekedni tudjunk. Így is agyagos-sáros minden, de kell a földnek a csapadék. Ha jöttök, akkor összefutunk, jó lenne egy nagyot beszélgetni!
Andi, örülök, hogy itt voltatok, és annak is, hogy veled -aki végigolvasta a blogomat a kezdetektől és ennyire képben van velünk- végre személyesen is megismerkedtünk. Örülünk, hogy jól éreztétek magatokat, csak tényleg a gidaszületést sajnálom, hogy lemaradtatok róla. Óriási élmény amúgy, remélem, hogy egyszer meg tudjátok tapasztalni. Ha legközelebb jöttök, akkor feltétlenül gyertek el, és addig is, ha bármiben tudunk segíteni Neked innen, akkor fordulj hozzánk bátran. A kis tanyáról: még éjjel is a fejemben járt, egyszerűen nem tudom kiverni belőle, annyira szép helyen van, és mi biztosan megmentenénk a boronaházat. Gondold át, a renováláshoz barátokat már szereztél a hétvégén :-)
Nagyon édes ez a kisgida is és ahogy nyalogatja az anyukája, majd csak szoptatja is rendesen. Neve?
És látom, amit már vártam: itt is tavaszi a blogruha :))
A Zselicben is tavaszodik, bár reggel még kemény fagy volt.
Csodaszép a kisgida, remélem a többiek is hasonló kis csodákkal örvendeztetnek meg Benneteket.
Két hét múlva hozzánk is megérkeznek kecskéink: egy ikergidás anya, és két vemhes gödölye. Nagy izgalommal várjuk őket, remélem jól érzik majd magukat nálunk...
Gyönyörű!:)
Köszi a kedves szavakat, remélem, hogy a kisgida szépen fejlődik! És az is lehet, hogy megint megyek a hétvégén. Ki lesz nyitva a boronaház ;)Puszi nektek, Andi
Gyönyörűek a jószágok! Csodálatos, ahogy belaktátok és életekkel töltöttétek meg az őrségi parasztházat. Hajrá tavasz!
Megjegyzés küldése