Eddig úgy örültem, hogy milyen szép a hó, de hát a jóból/hóból is megárt a sok! Az előző bejegyzésem óta eltelt 3 hét, és ebben a 3 hétben még az előző havazás nyomai sem tűntek el, erre fel megint csak esik, sőt már harmadik napja esik-szakad felváltva, és ezáltal a közlekedés is egyre kezd kaotikussá válni.
Én nem is értem, hogy az itteni hókotrók milyen elgondolás alapján tisztítják az utakat, mert az biztos, hogy sok logika nincsen benne! Bizonyos útszakaszok 200-300 métere le van kotorva hókásásra, utána pedig hosszú km-ken keresztül semmi, csak az úttestre taposott, fagyott nagy fehérség. Ebben csak az a kellemetlen, amikor annyira sok hó esik, hogy egy egybefüggő hófehér teret lát maga előtt az ember, de tudja, hogy az úttest két szélén valahol árok húzódik... na de hol?
Mindeközben természetes, hogy az egyetlen használható autónkon is tönkremegy a kuplung munkahenger, és mivel az autó típusa szerint nem egy tömegautó, így elég nehézkes az alkatrész beszerzése. Persze ez alatt az idő alatt dolgozni is kell járni, hát nagy nehezen megoldottuk azt, hogy legalább a buszig eljussak, aztán irány tovább volánbusszal. Hát a tömegközlekedésről inkább ne beszéljünk. Tőlem 30 km-re lévő kisvárosba 2,5 órás a buszos út, de ez a jobbik eset.
A munkáról még nem írtam... Eddig körjegyzőségen dolgoztam, egyik szakmámat gyakoroltam pénzügyesként. A körjegyzőségek megszűntek január 1-vel, illetve összevonva más körjegyzőségekkel -korlátozott létszámmal- közös önkormányzati hivatallá alakultak. Én a Járási Hivatalhoz kerültem januártól. Mivel ott pénzügyes állás nincsen, így lett belőlem települési ügysegéd. Aki számára ismeretlen ez a fogalom, annak a kedvéért leírom, hogy mit is takar: van egy jókora körzetem, ahol 3 településen hetente 1-2 alkalommal ügyfélfogadást tartok, azokban az ügyekben próbálok segíteni az ottani lakosoknak, amelyek a járási hivatalokhoz kerültek. Én azért vagyok, hogy megkönnyítsem az ottélők mindennapjait azzal, hogy nem kell bejárni ügyet intézni a messzebb lévő járási hivatalba, hanem én ott helyben elkezdem az ügyintézést, és továbbítom az ügyet a hivatalba. Tulajdonképpen mindent összeszámolva nem megyek messzebb, mint az eddigi munkahelyem (csak pont ellenkező irányba), de hát a saját autó használata az szinte kötelező, és mindegy, hogy milyen az időjárás, az ügyfélfogadást azt meg kell tartanom. Szeretek emberekkel foglalkozni, nagyon könnyen kommunikálok és szívesen segítek mindenkinek, aki hozzám fordul - így talán másfél hónap elteltével azt tudom írni, hogy szeretem csinálni és elég mozgalmas is. De az igazi kihívást számomra a hamarosan induló kormányablak ügyintézői képzés jelent majd, amelyet másoddiplomaként fogok megszerezni. Jó pap is holtig tanul! -talán ezt már írtam, és azt is, hogy soha többé iskolapad - de hát "ember tervez, Isten végez" - én most éppen azt találom biztosnak a jövőmet illetően, ha be tudok majd ülni egy kormányablakba. És még hátra van egy számvitel vizsgám is a mérlegképes könyvelői suliból...
Ezek a ma reggeli fotók az útviszonyokról:
A Rába Csörötneknél:
5 megjegyzés:
Felénk az út lekotorva, viszont egész délután szirénázást hallottam. Ez már valamit jelentett. Abban bíztam én is, hogy elmarad a hó, hát tele vele ismét minden. Délután én is szórtam, hogy kijussak a kutyához, a kapun bejussak stb. Falun néha az is számít ki kinek kije, s arrafelé kotornak. Tapasztalat. Kitartást neked! Oly jó olvasni ahogy az akadályokat veszitek!!!
meg hát mit képzel, 3 napja még arról volt szó, hogy jön a tavasz, most meg itt a tél.
nálunk elég jól tolják az utat, meg szép is a táj, de azért már kicsit sokallom a havat...
na meg ha elképzelem, milyen sár lesz utána...pfff...
Pesten is tegnapig gyönyörű volt, szó szerint hófehér, legalábbis itt a külvárosban, mert hétfőn este az Astorianál megdöbbentünk, hogy ott szinte semmi sem volt. De ma itt már a sár uralkodott, ahol elovadt: a kutyasétáltatásnál nagyon kellett figyelni, hova lépeg, hogy ne merüljek el bokáig.
Nálunk ugyan tolják időnként, de a "hegyről" nem jutok le csak hólánccal, esetleg egy terepjáróval(de az nekünk nincs)...gyerekeket oviba, iskolába szánkóval húzom, de a napok óta halogatott városba menést ma már tényleg muszáj volt megejtenünk. Mi is gyönyörű helyen lakunk, de azért vannak árnyoldalai is, ahogy a ti esetetekben is. Nem baj, reménykedjünk, hogy hamarosan itt a tavasz. Neked meg kitartást és minden jót a vizsgára, tanulásra, munkahelyre stb.!
Eszter'
Teljesen egyetértek a címsorral.:-((
Megjegyzés küldése