A fürdőszobánk melege

Mikor két évvel ezelőtt megvettük a házat, már akkor elhatároztuk, hogy nem fogjuk a gázt bevezettetni. Azóta is mereven tartjuk magunkat ehhez az elképzeléshez (remélem, idővel nem bánjuk meg),

• egyrészt azért, mert az előző házunkban nagy általánosságban gázzal fűtöttünk, és amikor megérkezett a havi gázszámla, akkor csak a levegőt kapkodtuk,
• másrészt azért, mert nem akartuk a 110 éves ház belsejét radiátorokkal és csövekkel elcsúfítani,
• harmadrészt azért, mert eleve nem volt és azóta sincs többszázezer (közel a millióhoz) forintunk a gáz bevezetésére és a hozzávalók beszerzésére,
• negyedszer azért, mert ha esetleg Ukrajnában úgy gondolják, hogy elzárják a gázcsapot, akkor ne legyünk ennek kiszolgáltatva,
• ötödször pedig azért, mert annyira nincsen a gáznak energiaértéke, hogy sajnálok rá 10 fillért is kiadni.

Azt hiszem, ezek az indokok pont elegek ahhoz, hogy a fűtés tekintetében megmaradjunk a régi, jól bevált fával történő tüzelésnél. Ezt az igényünket tökéletesen ki is elégíti a házban lévő falközi, ülőpadkás cserépkályha (amit Laca hamarosan szándékozik átrakni, de ez egy külön fejezet), ami szinte az egész házat bemelegíti. A hálószoba fűtésére még két éve vásároltunk egy igen csinos, üvegajtós vaskályhát, ami nyomja a meleget rendesen, viszont csak addig van meleg, amíg rakjuk a kályhát. Így ez le lesz cserélve jövőre egy ugyancsak cserépkályhára. A fürdőszoba fűtése viszont megoldatlan volt, általában a havi egyszeri látogatásunk alkalmával összenyitogattuk az ajtókat, plusz van egy olajradiátorunk, így ki lehetett bírni azt a pár percet, amíg az ember kilép a jó meleg zuhany alól. Most, hogy már végérvényesen itt lakunk, találni kellett valamiféle megoldást, mert a fürdőszoba előbbiekben leírt felmelegítése nem igazán nyerte el tetszésünket, illetve nem érte el azt a hőfokot, amely a komfortérzetünket biztosította volna.

Barátainktól kaptuk az ötletet, hogy Suntherm hőpanelt szereljünk be, aminek egy termosztátos vezérlő is tartozéka. Náluk az egész lakás fűtését ezzel oldják meg. Ez tulajdonképpen egy infrafűtés: egy tábla alakú fűtőtest, melynek sugárzó oldalán ragasztott kerámiaszemcsék vannak, a hátsó oldalon lévő alufólia bevonatú minőségi hőszigetelés pedig a minimális energiafogyasztásról gondoskodik. Ezt leginkább mennyezetre szokták szerelni, mi azonban a hőleadás szempontjából kedvezőbbnek tartottuk, ha a zuhanykabin melletti oldalfalra szereljük fel. A vezérlőegységben 6 program van gyárilag beállítva, 3 programhely az egyedi igényeknek van kialakítva. Minden napra külön-külön be lehet programozni, hogy mikor kezdjen el a panel fűteni, illetve hogy hány fokra melegítse a helyiséget. Ahogy eléri a beállított hőfokot, akkor kikapcsol. Lehet külön nappali és külön éjszakai hőmérsékletet programozni. Most az átmeneti időszakban az energiaköltséget a külön vezérelt áramkör (úgynevezett éjszakai áram) használatával tudom csökkenteni. Természetesen ha bejönnek a hidegek, akkor át kell dugnom a normál (nappali) áramba, hiszen éjszakai áram nem mindig van. Eddig - már ami az elvárt fürdőszobai hőmérsékletet illeti - bevált. Aztán majd meglátjuk, ha megküldik az elektromos energiaszámlát, akkor mennyire leszünk elégedettek. (A teljesség kedvéért azt is megemlítem, hogy ha valaki náthás, vagy arcüreg-, homloküreg-gyulladása van, a hőpanel elé ülve jótékonyan fejti ki hatását, kiváló kiegészítője a gyógyszeres kezelésnek.)

Ez a termosztátos vezérlő. Látszik rajta, hogy mennyi az idő, hány fok van a helyiségben, a hét mely napja van és hogy mely órákra időzítettük a nappali, illetve az éjszakai hőfokot. A jobb oldalon lévő műanyag fedél elcsúsztatásával láthatóvá válik a kezelőegység, ahol a programozást lehet elvégezni.

Ez pedig maga a panel. Itt a fotón látszik még a fürdőszoba hiányossága, sajnos még a csempézés nagy része hátra van. Mérete: 890*540 (mm), teljesítménye 350W.