A komód

Kaptunk ajándékba egy komódot... de nem akármilyet. Stílusát tekintve leginkább mondjuk a körmendi Batthyány-kastély egyik termében tudnám igazán elképzelni, de most itt írhattam volna bármely más régi magyar kastélyt (a körmendi van hozzánk a legközelebb), a lényeg a komódon van. Igazi kézimunka, lábai és a takaró díszléce kézi faragás, ajtajait intarziás berakás díszíti. Meglátni és megszeretni részemről egy pillanat műve volt: még évekkel ezelőtt jártam látogatóban egy nagyon kedves baráti házaspár panelházbéli otthonában, és ott akadt meg a szemem a komódon (mint általában mindenen, ami régi, ódon, öreg...). Mikor megvettük az őrségi házunkat, Judit és Feri felajánlották, hogy nekünk ajándékozzák a bútort. Többször is megkérdeztem tőlük, hogy jól meggondolták-e, hiszen egyrészt biztos vagyok benne, hogy ez a komód komoly értéket képvisel, másrészt pedig tudom, hogy Judit családi örökségéből származik. Nemrég került rá sor, hogy Szomorócra szállítmányozzuk, ahol is a hálószoba éke lett, mivel nálunk a hálószobában lettek a sötétbarna bútorok összerakva. Tudom, hogy Juditék is olvassák a blogot, így hát itt is, ezúton is hálás köszönetünk a komódért! Tudjátok: nálunk igazán jó helye lesz!